Ahány ház, annyi szokás, szól a közmondás, valószínűleg ez igaz lehet az orvosi rendelőkre is, így a következőkben én a saját szubjektív, egyáltalán nem szakavatott szempontomból írnám le, miért nem gondoltam megfelelőnek a két hónapos gyermekem számára előírt gyerekorvosi kezelést és miért éreztem furcsának, amiket a szakember kért tőlünk.
Nem tudom, a seborrhea és a koszmó két külön fogalomnak számít-e, olvastam olyat, ahol szinonimaként kezelték ezt a két szót, volt, ahol azt írták, hogy a gyermekkori seborrheát hívják koszmónak, és a felnőtteknél jellemző a seborrhea kifejezés.
A lényeg, hogy a gyermekünknél kialakultak ennek a problémának a tünetei, mi pedig, többek tanácsára hallgatva, babaolajjal kezelgettük a kisbabánk fejecskéjét. Egyik nap, más okból kifolyólag, a feleségem elvitte a gyermeket a védőnőhöz, ő pedig azt tanácsolta, mutassa meg az orvosnak a gyerkőcöt. A feleségem így is tett, az orvos pedig megállapította, hogy a gyermeknek seborrheája van, amit kezelni szükségeltetik és „majd meglátjuk, mennyire fertőződik”. Kaptunk a problémára kétféle pakolást, amelyeket természetesen azonnal kiváltottunk, a doktor pedig közölte, hogy ezeket naponta három órán át fenn kell hagyni a gyermek fejbőrén úgy, hogy a baba lehetőleg ne tudjon belenyúlni...
Nem tudom, hogy gondolta mindezt egy kéthónapos gyerekkel megvalósítani, de mindegy, mi kiváltottuk a pakolásokat, amiből az egyikkel nem volt gond, a másikról viszont kiderült, hogy egyrészt kénes, másrészt szteroidos tartalmú krém. Állítólag az orvos 30 éve ugyanezeket a pakolásokat írogatja fel, nem hiszem, hogy ennyi idő alatt nem haladt annyit az orvostudomány, hogy feltétlenül szteroidos, kénes tartalmú kenőcsöket kell kenni a kéthónapos babám fejére. Az említett pakolás használatát természetesen azonnal feladtuk, mint Paulus tábornok Sztálingrádot és csupán a másik kencét tettük gyermekünk fejbőrére, továbbá körömvirágkrémmel, illetve a mosakodó krémből kevert hidratálóval kezeltük a bőrét, amikkel néhány nap alatt jelentős javulást értünk el (az orvos több hetet jósolt a gyógyulásra), a szemöldöke és a füle teljesen rendbe jött, a feje hátulja úgyszintén, csupán a feje tetején maradt némileg beteg a felület.
Egy hét múlva visszamentünk kontrollra, a szakember megállapította, mennyire szépen gyógyul a gyermekünk és újfent remek tanácsot adott a feleségemnek: a még seborrheás felületeket hetente két alkalommal vakarja át, méghozzá körömkefével! Ez a remek tanács természetesen ismét a szelektív hulladékgyűjtőben kötött ki, közvetlenül a kénes, szteroidos krém mellett. Nem vagyok szakember, de én egyszerűen nem fogom fel, hogy mondhat valaki olyat, hogy a kéthónapos baba fejecskéjén az igen érzékeny bőrt, ráadásul a kutacsánál, körömkefével vakargassam! Ezután nem tudom, mi lehet a következő tanács, talán forró szurok használatát írja elő nekünk?
Még egyszer mondom, nem vagyok szakember, csak a józan eszemet és a saját jóérzésemet használom, mikor úgy gondolom, nem éppen a legjobb és legkorszerűbb tanácsokat kaptuk a gyerekorvostól.
Krtek
Nemcsak azért mert érintett vagyok a témában, de gondoltam sokan vagyunk hasonló szituban, és igazából sok mindent nem értek(tünk).
Az orvosok egy vetélés után nem csinálnak további vizsgálatokat, mert azt mondják, ez benne van a pakliban, a mai tesztek már túl hamar kimutatják a terhességet, ez egy sokszor előforduló dolog, csak valaki tud róla, valaki meg nem. Azt mondják, hogy a megtermékenyülések 50%-ának vetélése a vége, ebből pedig körülbelül 10-15%-ot veszünk észre…
A megdöbbentő az, hogy még a második után sem mindig kezdenek el kivizsgálni, ha nem vagy elég erőszakos, vagy elég elszánt. Valamiért biztos voltam abban, hogy egy ilyen esetben van előírt protokoll és nem azon múlik minden, hogy az elvetélt nő mennyire akarja tudni a lehetséges okokat.
A legtöbb vetélés az első 12. hétben következik be. Legtöbbször hormonális rendellenességre vagy genetikai hibákra vezethető vissza.
Nézzük, milyen okai lehetnek a vetélésnek:
Hormonális problémák | Abnormális luteális szakasz, pl. sárgatest elégtelenség |
Anatómiai rendellenességek | inkompetens hüvely, amely túl gyenge a növekvő magzat megtartása szempontjából, összenövések, szeptumok, egyéb elváltozások |
Genetikai okok | Kromoszóma-rendellenességek |
Immunrendszer | Autoimmun betegségek (pajzsmirigy, diabétesz, reuma) |
Betegségek | Lappangó diabétesz, pajzsmirigy problémák, magas vérnyomás, szívbetegségek |
Életkor | A petesejtek velünk együtt öregednek és károsodnak |
Hibás beágyazódás | Beágyazódás a petevezetőben (100 szülésre 1 esik): menstruációs erősségű vérzés is felléphet, amelyben nincsenek szövetdarabok, görcsös, egyoldalú fájdalom a petevezető magasságában Fontos jel, hogy a terhességi teszt már 9 nappal az ovuláció után pozitív (túl hamar, korán, útközben ágyazódik be az embrió), de a hCG szint mindig alacsonyabb a vártnál (mivel az embrió nem fejlődik rendesen). |
Természetesen ismertek a kockázati tényezők is, ebből nézzünk néhányat:
- a méhnyak betegségei
- a méhszáj nem megfelelő záródása
- méh alakjának rendellenességei
- a baba nem megfelelő beágyazódása a méhszövetbe
- fertőző betegségek
- hüvelyi fertőzések
- az anya betegségei: öröklött vagy szerzett rendellenességek
- magas láz
- alkohol- és kábítószer-fogyasztás
- az anya kora
- dohányzás
És akkor nézzük azokat a fenyegető jeleket is, amelyből bajra következtethetünk:
Vetélésre utaló lehetséges jelek
- hirtelen eltűnnek a terhességi jelek (pl.: megduzzadt mell „visszahúzódik”)
- szédülés, fejfájás, ájulás
- erős hányinger, hányás
- a hőmérséklet legalább 18 napi magas szint után leesik
- barna pecsételés, friss, piros vérzés vagy pecsételés
- erős görcsök
- lázű
- hirtelen és nyomasztó fáradtság
- erőteljes derékfájás
- medencefájdalom
Én azt ajánlom mindenkinek, hogy vetélés után mindenképpen álljon a sarkára és minimum egy teljes vérképet és egy alapos nőgyógyászati kivizsgálást kérjen a kezelőorvostól. Ártani nem árthat, és talán az is kiderülhet, hogy mi volt a gond…
Igazából halvány lila lövésem sincs arról, hogy hogyan kell legyártani egy tisztességes csirkebrassóit. Valószínűsítem, hogy az enyém nyomokban hasonlít az eredeti receptre… No, akkor nézzük:
Hozzávalók két személyre:
1 pár csirkemell
40 dkg burgonya
3 gerezd fokhagyma
1 fej vöröshagyma
fél teáskanál köménymag
némi bors
némi só
némi víz
olaj
Elkészítési idő: 30 perc
1. felvonás:
A csirkemellet feldarabolom 1x1 cm kockákra, aztán belerakom egy tálba. Rászórom az előzőleg összevágott hagymát, összezúzott fokhagymát (2 gerezdet), borsot, a köménymagot, a sót, majd jól összedolgozom. Kicsit állni hagyom.
2. felvonás
Megpuccantom a burgonyát és hosszúkás vagy kocka darabokra felvágom. Itt szeretném megjegyezni, hogy kipróbáltam mirelit burgonyával is… hát hagyjuk. Ennyi fáradtság belefér, és finomabb is!
Szóval olaj fel, és ha forró, mehet bele a burgesz.
3. felvonás
Elő a serpenyő némi olajjal. Rádobom az előkészített csirkemelles darabokat, és kifehéredésig sütöm. Ha minden darab fehér, akkor ráküldök úgy féldecinyi vizet, majd hagyom, hogy elpárologjon. Amikor már kezd színt kapni a pipi, beleszórom az utolsó fokhagymagerezdet is.
4. felvonás
A kisült lecsepegtetett burgonyát és a szépen megsült csirkemell-darabokat, aztán egy tálban összeeresztem, és már tálalható is!
A csemi ubi alap hozzá, el ne felejtsétek! :-)
Jó étvágyat!
Igazából nem tudok elmenni szó nélkül a KDNP legújabb akciója mellett. Biztos találkozott mindenki vele: “Azt is megértem, ha nem vagy még kész rám, de inkább adj örökbe, hadd éljek!” A plakáton egy kisbaba az anyaméhben látható.
Minden egyes alkalommal mélységesen felháborít! Hogy lehet arra biztatni egy megesett gyereklányt, egy nem megfelelő élethelyzetben lévő nőt, egy sokadik gyereket vállalni nem tudó anyát, hogy tartson meg másnak egy gyermeket, adja oda neki, aztán egész életében küzdjön az a lelkiismeretével… Hogyan lehet erre ösztönözni valakit, aki ilyen helyzetbe került? Komolyan kérdezem kinek az agyalágyult ötlete volt ez?
Vettem a fáradtságot és utánanéztem az elmúlt évek abortusz-statisztikáinak. A kampány után azt gondoltam, hogy ugrásszerűen megnőhetett az abortuszok száma, hogy biztos nagyobb arányban vannak azok, akik az abortuszt fogamzásgátlásként használják, ha már egy ilyen kampánnyal kell szembesíteni az embereket. Ledöbbentem, mert az elmúlt 10 évben gyakorlatilag a felére csökkent a terhességüket megszakítók száma és többnyire olyan kényszerültek rá, akiknek nyomós indokuk volt…
Mert ne mondja nekem senki azt, hogy valaki hobbyból veteti el a gyermekét, mert egyszerűen nem hiszem el, hogy egy ilyen súlyos döntést egy nő lazán venne! Emellett arra biztatni valakit, hogy tartsa meg, és adja örökbe, egy felelőtlen kijelentés. Miért kell büntetni azt, aki hibát követett el? Egy abortuszt sem könnyű feldolgozni, pláne egy olyan helyzetet, amikor a 9 hónap után kell lemondani a babáról… Mert mi van ha senkinek nem kell a gyerek!?? Ki fogja felnevelni? Az állam? Aki arra biztatta, hogy tartsa meg, és adja örökbe?
És gondoljuk csak tovább a dolgot… ezzel az abortusz betiltását készítik elő? Mit fognak ezzel elérni? Óóóóó már tudom, megindul majd az abortusz-turizmus és gyakorlatilag legalizálódik a béranyaság… Tényleg ez kell? Erre felé tartunk? Hiszen már most sincs elegendő munkahely, nincs megfelelő szociális háló!
Mi lesz azokkal az emberekkel akik így születtek?
ui: nem kívánom kirakni AZT a plakátot, szerintem mindenki látta
Egy tehén vemhessége átlag 285 nap.
A ló 11 hónap alatt hordja ki terhességét.
A lovak júniusban voltak hancúrozni. Szegfű augusztusban.
A várható ellések ideje május.
Szegfűnek a május közepét jelölték ki az okosok. Nagy érdeklődéssel, kezeinket tördelve vártuk a nagy napot. A telefonvezetékek szinte forrtak, a rengeteg aggódó hívástól.
Elérkezett végre a kiírt időpont. Semmi. Apu mondta, hogy már folyat, és a horpasza is kezd beesni.
Ez igen bíztató jel… khm a tankönyve szerint (amiből az elletést készültek odafent levezényelni). Innentől kezdve már csak 3-4 nap.
Ujjongás a kis lelkemben, mivel a fiamék osztálykirándulását a hét végére oda terveztük, így majd fogjuk látni a hét elején született bocit!
De bocinak esze ágában sem volt előjönni. A nehézkesen mozgó anyukája egyre virgoncabb lett. Csütörtökön már szökdécselt a legelőn! Felhívtuk a régi gazdát, aki közölte, hogy jaaa…., hát Szegfű rendszeresen túlhordja a borjait…
Szomorkásan érkeztünk meg pénteken a farmra. Összedobták a gyerekek a sátrakat, mi meg felraktuk nekik a paprikás krumplit.
Ekkor jött apám szólni, hogy a tehénnél beindult a szülés! Gyorsba einstandoltam az egyik kölöktől egy elemlámpát. Szegfű rótta a köröket a karámban, eszébe nem volt az istállóba begurulni. Kb. két percenként lemerevedett, a farkát derékszögbe félre csapta, háta ívben megfeszült és nyögött, meg bőgött, nyomott, meg sóhajtozott.
Apu elkocogott, és egy talicskában hatalmas kupac szalmát hozott.
Szétszórta Szegfű körül, majd megfogta a maga kreált ellető-kötelet és ugrásra készen várakozott, hogy mikor kell berontani az állathoz, kicibálni belőle a bocit.
Szegfű sétálgatott még kicsit a szalmán, aztán lefeküdt.
A farát sikeresen a képünkbe nyomta, így permier plánban szemlélhettük az eseményeket. Még három- négy nyögés, még három négy nyomás, aztán a sötétből elővillant valami nagyon fehér.Mire az agyam feltette magának a kérdést, az vajon mi lehet, már elő is bukkant egy pata. Ezt egy másik pata követte, majd egy… lila… (na mi? nem! nem Milka!) egy lila nyelv!
Ezen a ponton elgondolkoztam, vajon él-e, aki épp készülődik kibújni, mert erre a látványra nem voltam felkészülve, de a nyelv után következett az orr, ami időnként fintorgott egyet.
A homloknál Szegfű úgy gondolta, pihenne egy kicsit, aput meg úgy kellett visszatartani a kötelével együtt. Nem piszka, nem birizga! Megy ez magától is szépen.
A fej, és a törzs a következő hullámban ki is csusszant, a hátsó lábai várakoztak még anyában egy kicsit.
Szóval, megérkezett a kis bikaborjú. Ezer sztárfotó készült róla, amiken - mivel este volt már - csak a két állat csillogó szeme látszik.
A burok, és a méhlepény elfogyasztásra került- by Szegfű, bár bevallom, hezitáltunk, hogy megkaparintjuk tőle, teret engedvén az új áramlatoknak, miszerint az tele van vitaminnal…
Szuggeráltuk őkelmét, hogy álljon már lábra, és vegye magához az anyjából már így is szivárgó föcstejet. De borjú úr alfában pihegett csak.
Egyszercsak húgom átlépett a lovak karámjába, mert hallott onnan valami lefetyelést.A következő pillanatban óbégatott, hogy menjünk gyorsan, mert megellett az egyik kanca. Manci szépen, sunyiban csinálta, nem adott elő nagyjelenetet, mint Szegfű asszony!
Manciból egy kanca csikó pottyant ki.
Így lettek Bendegúz és Aisa ikrek, különböző anyától.
A másik kanca még várat magára, ő később hált együtt a karám bikájával, akarom mondani, a csődörével.
Másnap a tábort lebontottuk, az osztállyal haza mentünk.
Aztán anyu telefonált, hogy gratuláljon. Nagymama lettem.
A Havanese(!) kutyám magáévá tette a komondorukat, aki hajnalban hat kölköt ellett…
Borsolyka