Több mint egy éve nem írtam... pedig szinte hetente kapok leveleket, hogy segítsek ivig-smoflipid témában. Akkora az igény, hogy megadom magam és próbálom nektek összeszedni, hogy mit, hol, hogyan lehet intézni, milyen járható utak vannak. Tervezem, hogy leülök a Bizottsággal, hogy beszéljük át milyen információ szükséges az elinduláshoz, ki hogyan és miként lesz jogosult az ivigre illetve a smoflipidre.

Ami biztos jelenleg:

Támogatott iviget és smoflipidet az 1. adatlapon található vizsgálatok elvégzésével továbbá az alloimmun vizsgálat indokoltságával lehet kapni a Bizottsági döntést követően. Az alloimmun vizsgálat jelenleg Budapesten a G1 Intézetben érhető el fizetősen. Igen borsos az ára!

Az alloimmunnál fontos, hogy a ciklus 21-24. napjára essen a vérvétel. Ehhez a vérvételhez szükséges a férjed/partnered is, hiszen kettőtök vérét fogják összekeverni, hogy lássák milyen reakcióban vagytok egymással.

Támogatás nélkül iviget és smoflipidet a G1 Intézet ad be illetve a SOTE II, Szent Imre Kórház a támogatott és a támogatás nélkül ivig-ben is érdekelt. DE!!! ezek az információk gyorsan változnak, érdemes utánajárni, esetleg a Bizottságnál érdeklődni.

Mindenhez kell az OGYI-tól engedély! Támogatott kezelésnél ezt Te intézed, fizetősen a beadó intézet.

Információim szerint, a smoflipid-beadáshoz nem feltétlen szükséges az alloimmun vizsgálat, magas NK sejtnél is mehet. Ezt a Synlab-ban lehet megcsináltatni, némileg olcsóbb mint az alloimmun-vizsgálat.

Több orvos is foglalkozik ezzel a kérdéskörrel, próbálom velük is felvenni a kapcsolatot, hogy adjanak tanácsot mire ügyeljetek, mi az ami lényeges lehet ebben a témában.

Fontos, hogyha bármilyen problémád van a teherbeeséssel és a terhesség megtartásával, mindenképpen vizsgáltasd ki magad és a párod is! Enélkül ez nem megy. A legtöbb esetben pajzsmirigy problémák, inzulinrezisztencia, lisztérzékenység állhat a háttérben. És még rengeteg dolog, amire az ember lánya nem is gondol nagy hirtelen mikor belevág ebbe a szülő leszek nevű életreszóló projektbe.

Egy szó mint száz, próbálok segíteni, amennyire az én korlátaim engedik, de nem vagyok sem orvos, sem nővér, csak egy Anyuka, akinek sikerült...

Borstörő

Ui: Legközelebb megnézzük a szteroid és progeszteron témát

Jövőhéten már 21 hónapos lesz... Döbbenetesen megnőtt! Kész nő lett belőle!

Szeptember elején kezdtük a bölcsit, mérsékelt sikerrel... Amíg ott voltam, gond nem volt. Aztán mikor már 2 órára hagytam ott, kitört a világháború! Mondták a gondozónők, hogy nem lesz könnyű, de a fene se gondolta, hogy a mi talpraesett lányunk, nem igazán rajong az intézményesítésért. Pedig imádja a gyerekeket, és rengeteg játék is van, de egyszerűen napokig sikítófrászt kapott még a bölcsi említésétől is. Azt gondoltuk, hogy a gondozónőkkel lehet a probléma. Igaz, ami igaz nekem valahogy az volt az elképzelésem a bölcsiről, hogy ülnek a gondozónők középen - vagy inkább a gyerekek között - és játszanak velük, foglalkoznak, kommunikálnak... Ehhez képest kint az udvaron berakták őket a homokozóba, aztán arrébb mentek. Ugye ők azért 1-2 éves aprónépek, szóval igénylik a törődést rendesen. Nyilván az én kissé passzív hozzáállásom sem segített, de most komolyan, tegye fel az az Anyuka a kezét akit nem viselt meg a bölcsi/ovi kezdete! Senki?? :-) Na erről beszéltem!

A másik a kaja-kérdés. Őkirályi Fensége kissé válogatós. Szalámiból csak a picket de olyannyira, hogy már a boltban magához ragadja a rudat, és a kasszánál is úgy kell kiimádkozni a kezéből. Csődbe fogunk menni... :-) Gondolkodtunk, hogy a családi béke fenntartása érdekében elmegyünk a szalámigyárba dolgozni, némi kedvezmény reményében... Próbáltunk mást, de egyszerűen olyan érzéke van a drága, minőségi dolgokhoz, hogy félelmetes.

A bölcsiben, ugye az van amit adnak. Ha nem tetszik, akkor max. gyümölcsöt kaphat még. Mondjuk feltalálta itt is magát, mert a reggeli kiflit elbarterezte a gondozónővel croissanra... De ugye éhes gyomorral nehezebb a pihenés is, így aztán pénteken elhoztam. Hazáig letolt egy egész kiflit, itthon kis kakaót is utánaküldött. Bízom benne, hogy ma kicsit többet eszik... tökfőzelék lesz... auuu :-)

Amúgy bazi szerencsénk van, hogy a legkisebb csoportba került. 8-an lesznek, de a két legkisebb majd csak januárban kezd. Így most 6-an vannak két gondozóra, és Lola a legkisebb most. Jó, a legnagyobb szájú is :-)

Rengeteget beszél, bár néha ki tudja mit :-) Fél óráig hallgattuk, hogy mutogat kifelé, és mondja hogy molak. ????? Aztán leesett hogy a vonatról a beszél... De tudjuk már azt is, hogy Apa kiffiu és Anya kislááány, Lola meg gyerek. És persze, minden este, komoly munkában vagyunk, hiszen a Maci, Titi-baba, Rózsika-baba, a halacskák, a Cicus (és a komplett állatkert) elmegy aludni. Mindenkinek jár a takaró, a jóéjtpuszi, és kicsit még be is bújik melléjük a biztonság kedvéért... Mert ő egy gondos Anyuka (is). :-)

Borstörő

Ugyehogy ugye? Hogy repül az idő? Még csak most volt kisnövény-állapotban, és már kész hölgy lett belőle! Rohamtempóban mennek a napok, ő pedig egyik-napról a másikra új dolgokkal lep meg minket.

Egyrészt, van humora. Illetve csak neki van humora Apa szerint, mert neki köztudottan nincs, Borstörő összes meg a gyerekbe szorult, állítólag... Namármost tegye fel a kezét aki még így gondolja! Senki? :-D

Tegnap ruhát próbálgattunk, ugye mit csinálhat két csaj 0-24-ben összezárva. Mutatom neki, hogy milyen rövidgatyákból választhat. Nos, a narancssárgára nemes egyszerűséggel fújt egyet :-D szóval gatyát nem vettünk :-D

Rafkós a kiscsaj. Apa az Isten... egészen addig amíg fel nem veszi, onnantól kezdve hogy magaslati levegőt szív, megszűnik Apa, minden más piszokmód érdekli. A lámpa, a fehér fal, Anya mit csinál, minden csak Apa nem, ő ekkor átmegy sherpába és hurcibálja a kis keszeg seggit.

Ma próbálgatott először komolyabban négykézlábra állni, mert ő azt gondolja hogy nagylány... Nos, ez úgy nézett ki, hogy felküzdötte magát helyzetbe, majd orra bukott. Ezek után nézett rám kétségbeesetten hogy most mi a fene van már, ő négykézláb akar lenni és pont. Nos, azóta is bőszen próbálgatja, néha már össze is jön :-D

A legjobban a játékok - főként plüss - kezelési útmutatóit szereti... rágni. Közben pedig fennhangon kommentálja az eseményt. Ilyenkor általában hagyom, úgy jól félórára elvesztem a gyereket, hogy aztán egy jól irányzott hajítással jelezze, hogy akkor most Anya 77 típusú robotgépére van szüksége :-D Mert anya full jó mindenre. Ha kell van 3 keze, de ha csak éppen fél szabad akkor is tud mosogatni, aprítani, orrot törölni stb. Anya keze amúgy a legjobb játék, gyakorlatilag multifunkciós. Simán elmegy biorágókának, de ha kell csörög, csattog, kipufog. Anya haját szuper jól lehet tépkedni, csoda hogy még van egyáltalán... Jó móka megpróbálni kiszedni a szemgolyóját, de bányászengedély híjján az orrlikában is lehet egy észrevétlen pillanatban turkálni. De mindezt csak azért hogy közvetlenül utána megpróbálja Anyát a fogsorától megszabadítani (igen, fúj), miközben felfedezi, hogy van nyelve, és kapjuk már el légysziiii :-D Didizés közben természetesen Anya melltartópántja fontos tartozék, anélkül nem lehet szopni! Fontos kapaszkodó, mertháthiszen kézben kell tartani a helyzetet, különben a világ kifordul a helyéről.

Indultunk a hozzátáplálással. A siker igen mérsékelt. Az almalé csak ritkán csúszik le. A tejpépet először ignorálta, majd kiprüszkölte, harmadnapra pedig kirúgta a kezemből. Igen, én vagyok a hibás, nem értettem a szép szóból. Hát most egy ideig nem próbáljuk, ezzel kímélve a nappali szőnyegét... Jaj, mert még nem készültünk fel erre véresen komolyan, egyelőre a pihiszékben kísérletezünk, amely jól elfér a vastag szőnyegen ami zseniálisan szívja a nedvességet. A hülye nem, nem a szomszédban van :-D

Nos, az almapüré a többedik próbálkozásra viszont működik. Igaz, még a szűzmária is pürés, de kitartóan nyomom a szájába. Az imént épp 3/4 dobozzal pusztított el, azóta totálisan kiütve alszik. Szerintem ha végét megeszi, nemes egyszerűséggel kidurran.

Az alvás továbbra is rendben van, bár időnként beüt a ménykű. Volt két éjszaka - én szerintem a telihold volt a ludas - amikor 3-tól félötig neki reggel volt. Nekem nem. Nem akarok róla beszélni. Aztán minden rendeződött. Most pedig próbálkozik az 5 órási keléssel, ami úgy érzem kissé korán van. Legalábbis nekem. Bőszen szokunk vissza a negyedhét félhétre, mert az még mindannyiunk számára kezelhető.

Továbbra is baromira mosolygós, jókedvű gyerkőc. Persze pasizik ezerrel, a szomszédban lakó gyakorló nagypapát elhódította a saját unokáitól... Állatira muzikális. Aktuális kedvenc a Mozart Best of :-D De Abbára és Neotonra is nagyon pörög. Keményebbet még nem próbáltunk, mégis csak féléves :-D Teljesen jól lehet vele mászkálni ide-oda. Voltunk már ballagáson - végigaludta -, szülinapi ebéden - szinte végigaludta -, vendégségben, shoppingolni, barátnőzni stb. Nagyon szereti a társaságot. Persze először scannel mindenkit, aztán kiválasztja legszimpibbet - ebben mindig az élvez előnyt aki prüncög neki - és vigyorog mint a tejbetök. A mi jányunk :-D

Borstörő

Pontosan erről lesz szó: tanácsok. Jó sok, a nagyrésze kéretlen és használhatatlan. A legtöbbször arra jók, hogy jól összerúgjuk a port a Zurammal... Mert ugye mindenki jobban tud nálunk mindent, és feltétlen közlési kényszere van, mert szerinte az csak úgy jó, és milyen rohadtul meg fogjuk szívni ha nem úgy csináljuk ahogy ő! Elegem van.

Még a terhességem idején, leginkább attól paráztam, hogy hogyan fogom bírni az idős nénik kérdéseit az utcán, illetve okos megjegyzéseit. Jelentem tök jó vagyok, még nem küldtem el senkit a fenébe, pedig azért volt néhány próbálkozás (full rózsaszínbe a gyerek, már szinte puncstortának el lehet adni... Kisfiú?? ÁÁÁÁÁ De a legjobban a múltkori vevőjelölt férfitagja tetszett... A gyermek szobája szívecskés tapétás az egyik oldalon, a másik oldalon ott virít a neve habszivacsból. Eltelik vagy 20 perc laza prüntyögéssel, mire megkérdezi, hogy is hívják a gyermeket? Mondom a nevét. Mire ő: ezek szerint lány (piros naciban, és pöttyös felsőben volt) És a prímet a saját anyám vitte, aki alapvetően látott közelről gyereket, hármat is, sőt a unokája is van még egy. Szóval ő tette fel az év kérdését: és beszél már!?? Mondom anyu vazzeg, hát még csak 6 hónapos lesz! Jaaaaj, dehát annyit foglalkozol vele, azért kérdem. Jaaaa, hát úgy! Hogy a viharba ne beszélne, sőt már két hónapja szobatiszta, és jövőhéten íratjuk be az egyetemre! :-D

Tanácsok. Komolyan kész vagyok tőlük! Én elhiszem, hogy totál kezdő szöcskének nézünk ki - miért, valaki úgy születik hogy egyből tudja, hogy kell csecsemőt gondozni? - de azért mielőtt tanácsot adnátok gondoljátok végig, hogy ő a mi gyerekünk, ami nektek bevált nekünk nem biztos hogy be fog. Konklúzió: lehet hogy egy problémára több megoldás létezik!?? :-D

Itt van néhány gyöngyszem, de előre bocsátom, nem bántásképpen, csak higgyétek el, hogy napi szinten kapni az ívet eléggé fárasztó, mindamellett hogy sokszor röhögünk rajta, de ahogy fenti képlet is mutatja, van amin simán összebalhézunk. 

Görbetükör avagy pro és kontra: Még mindig csak anyatejet kap? Huh hát az nem jó, adjatok neki teát, édesköményest, hogy ne fájjon a hasa... Adtatok már neki vizet, pedig amíg lehet csak szent anyatejet kapjon, mert az a legjobb neki. Micsoda? Nem hízik?? Azonnal meg kell kezdeni a hozzátáplálást, biztos nem elég tápláló a tejed, biztos nem eszel eleget... Most hogy elnézlek, elég vékony is vagy, tutira nem eszel kellő szénhidrátot. Huh, kicsit kancsal a gyerek, nem kéne szemészhez elvinni? Jaj, ne foglalkozz vele, minden baba kicsit kancsal, majd kinövi! Már 7-kor fürdetitek? Nincs az nagyon korán? És tényleg el is alszik 8-kor? Majd meglátjátok hogy ez így nem jó, hamar fel fog kelni. ÓÓÓ hát a mi időnkben félhétkor volt a fürdetés, és 7-re már aludtak a babák. Kicsit későn van az a 8 óra... Hajnalban magad mellé veszed? Hát az nagyon nemjó! Megszokja, és már le sem akar feküdni egyedül! Micsoda?? Hogy a saját szobájában a saját kiságyában alszik el! Hát nem fog kötődni! Ezt nagyon elrontottátok! Nem hagyjátok sírni?? Pedig kell néha, erősödjön a tüdeje! Naponta csak egyszer fertőtlenítesz? Meglásd, minden betegséget el fog kapni, neki még gyenge az immunrendszere. Ja, hogy még beteg sem volt, majd lesz. Hogy-hogy nem vasalod a gyerek ruháit? Normális vagy? Azzal is fertőtlenítesz! Baj lesz ebből! Cumit adsz neki! Enyje, majd milyen nehéz lesz leszoktatni. Ja, hogy hogy vagyok az ujjszopással, köszi én már leszoktam, de a cumiról még nehezebb, hidd el :-D :-D :-D

Folytathatnám a sort a végtelenségig, de remélem értitek, hogy miért akadok ki! Egyszer és mindenkorra: van néhány ember/nő/anya akik több szaros pelenkát láttak mint én, van elegendő tapasztalatuk, leleményességük, hogy egy-egy problémára megfelelő választ adjanak nekem ha ÉN kérdezek. Sosem próbálnak meggyőzni arról, hogy ez csak így, vagy csak úgy jó. Elmondják, én meghallgatom, és beültetem úgy ahogy az nekem és a kislányomnak is megfelelő. Kápisi?

Tájékoztatom a nagyérdeműt, hogy soha nem volt hasfájós a gyerek, kap baba vizet és még él, igaz nem hízik mostanság, de 1., lehet alkati kérdés is, 2., ezt majd a megfelelő szakemberrel megvitatom. El fogjuk vinni szemészhez, mert hogy kötelező is. 7-kor fürdetünk, mert így szokta meg, és nem bír tovább nagyon fent lenni. Továbbra is összebújok vele hajnalba, egyrészt nekem is szükségem van az alvásra, akármilyen furcsa is, továbbá Apának is szüksége van az alvásra, akármilyen furcsa is. Persze hagyhatom üvölteni is, hogy aztán ne csak mi ne aludjunk, hanem az egész háztömb se. Jaj tudom, ekkor erősödne a tüdeje! Vágom már, én balga, tudtam hogy elrontom valahol :-)

Borstörő

Aki most arra számít, hogy Apját mennybe menesztem, rosszul hiszi. Najó egy kicsit, de nem nagyon mert még azt hiszi, hogy ő maga a tökély, oszt mégse :-P

Szóval Apa - mikor felejtettem el végérvényesen a nevén szólítani?? - azon ritka példányok közül való, akik az esetek nagy többségében - ismétlem nagy többségében - részt vesznek a gyerekezésben, mi több élvezettel. Persze azért nem tagadja meg önmagát... időnként vannak gyanúsan fontosabb dolgok, meg ugye szarabb napjai, de összességében nem panaszkodom (annyira), mert hát mire, vagy inkább kire!?? :-D

Nos, Apa horkol. Néha jobban, néha kevésbé, szoros összefüggést látok a fáradtságával és a testsúlyának ingadozásával egyetemben. Általában egy kis simogatásra, morgásra abbahagyja, de van mikor kénytelen vagyok rejtett erőszakot alkalmazni. Rejtett, mert nem vallom be, illetve most :-D Hello Apa, azért imádlak :-D Oké, bokán rúgom, de most komolyan ez olyan nagy ügy!?? Olyan ártatlan mosollyal tudom letagadni, hogy egy Oscart simán megérne. Van mikor ez sem hat, így aztán ilyenkor száműzöm a nappaliba, mert ÉN IS ALUDNI AKAROK! Olyan jól tudja időzíteni, hogy pont mikor Lujzinnyót visszaaltatom az éjszakai etetés után (közben azért végighallgatom a bemelegítő koncertet) és bújnék vissza, és éppen szenderülnék, akkor kapcsolja fel a volume-t egy fokozattal feljebbre. Nos, ilyenkor jön a kis simi. Egy perc csend, próbálok minél gyorsabban mély álomba merülni, naná hogy nem megy. Újabb bemelegítő horkolás, jön a morgás részemről. Egy perc csend, a visszaalvás még mindig nem megy. Aztán egyszercsak jön a földrengésszerű robaj, aminél a bokánrugás a következő napirendi pont. Erre persze felkel, hogy mivanmivanmivan, horkoltam!?? Ja. Menjek át!? Ja. És itt általában én is tudok a lányzó következő keléséig egy jót durmolni.

A minap az átcuccolást követően két perccel már a nagyszínpadra képzelte magát, olyan hangerőt nyomott, hogy már a gyerek is el kezdett mocorogni! Apukám, na ezt nem! Nyomtam egy sprintet a nappaliba és életveszélyesen megfenyegettem, hogy ezt sürgősen hagyja abba, mert nem állok jót magamért. Kissé megszeppenve jött az oké, oké. Az este további része részemről szemforgatósan telt, mert persze hangoskodott továbbra is. Reggel aztán persze meghallgattam a litániáját arról, hogy ő mennyire szarul aludt, és hogy fáj a háta és legközelebb én vonuljak át a nappaliba. Erre aztán felkaptam a vizet, hogy márpedig NEM! Majd ha tejet fakaszt a csecséből egyezkedhetünk! Mondanom sem kell, a harcunk az alvásért azóta is folyik... :-D

A másik ilyen érdekesség a mibajaagyereknek barchoba. Mert hogy van ilyen is. Ugye általában fáradt, éhes, szomjas, unatkozik vonalon mozog az ember lánya. Apa mindig minden alkalommal a pocakjára vezeti vissza az aktuális nyűgösség okát :-D Teljesen mindegy honnan indulunk a végére úgy is mindig kiderül - őszerinte - hogy beragadt egy puki, böfizni kellett volna, vagy esetleg tekeri valami a gyomrát :-D

Aztán még az általam tiltott dolgok: tévézés, számítógépezés, indokolatlan cumihasználat... Csak egy pillanatra lépek ki a konyhába, már hallom hogy megy a tévé vagy ülnek a számítógép előtt és nézik a futkározó színes emberkéket tátott szájjal :-D Nem azért tiltom, mert hű de fasza muter vagyok, és ősi magyar szokás szerint még zabot is fogok vele hegyeztetni. Hanem azért, mert egyszerűen még kicsi, játsszon, nyáladdzon, visítson, csináljon minden olyat amit egy 5 hónaposnak csinálnia kell. Ne tévézzen, ráér még.

Lujza időnként kissé - ahogy Apa mondaná - kacskán tartja a kezét. Semmi komoly, de jobb ezekkel időben foglalkozni. Én azt gondolom semmi baja, Apa meg mondta hogy nézessük meg egy szakemberrel. Több telefonszámot kaptam Dévényesekhez, végül aki eljött a Katona-módszert tolja. Biztos én vagyok a cikis, de nekem gőzöm sem volt a kettő közti különbségről :-D Azóta kiokosítottam magam! Megfigyelte, megtornáztatta, csinált vele jó sok gyakorlatot, ítélet: tökéletesen rendben van. Sőt, igen mozgékony fajta :-D (én lányom) Mutatott egy gyakorlatot, amit ha van kedvünk napi 2-3 percben csináltathatunk vele, de ez csak ilyen erősítés végett, hogy minél jobban fejlődjenek az izmai. Ja, és kicsit túlzásba estünk a játszószőnyegen elérhető játékok terében, elég lenne egy-kettő, hogy motivált maradjon :-D

A gyógytornászon felbuzdulva, elővettük a kölcsibe kapott kengurut, hogy akkor most majd jól bevetjük egy-két alkalommal. Na nem én, hordozom én itthon eleget a kis terroristát, hanem majd Apa :-D Arra nem számítottunk, hogy a használati útmutató felér egy emeltszintű sodokuval. Csúnyán lebőgtünk szövegértelmezésből, a rajzról meg azt hittük hogy valami kínai írásjel... Egy órás megfeszített küzdelem után végül sikerült ráapplikálni Apára a kengurut a gyerekkel együtt. Borítékolni tudtam volna hogy utálni fogja :-D Egyedül az vigasztalta Lujzinnyót, hogy amíg próbáltuk megfelelően rögzíteni szabadon nézegethette magát a tükörben. Merthogy csajból van az már hót ziher :-D Van egy olyan sejtésem, hogy időnként megsemmisítő csapást fogunk mérni Apa bankkártyájára... ő akart lányt! :-D

Hordozni nem fogunk.

Borstörő