2015.05.12. 10:01
Borstörő napló: Tapasztalások
... vagy inkább tapasztalatok?? Nos, az ember lánya évekig készül arra a szerepre, hogy anya lesz. Elméletben minden szép és jó, mindenre van instant megoldás, de élesben azért ez teljesen más.
Tegnap oltáson voltunk. Nem, nem tudom követni hogy mit adtak, valami kötelező szart. Már az elsőnél kiadták az itinert, ha láz akkor kúp. Oké. Tekintve hogy pár hete oltóanyaghiány volt, jó kislány módjára odacsörögtem, hogy ugye van a cuccból, ne menjünk már feleslegesen. Van. De persze a doktor úr késett, így nem voltunk sem beljebb, sem előrébb. Uram bocsá' nem bírom a csávót. Egyszerűen nem tudom magam túltenni azon, hogy cipővel bejött a lakásba, mi több a gyerek szobájába :-D És amúgy sem jön be ez az erőltetett jópofáskodó stílus. Gáz. Hogy miért nem váltunk? Úgy tervezem, hogy ritkán látjuk a doktor urat, másrészt meg költöznénk, de ez egy másik történet...
Szóval szokás szerint megvizsgálta, közben én készültem néhány kérdéssel. Nekem full idegesítő, hogy a dokinak szegezem a kérdést, és a védőnő válaszol, egy kissé kioktatóan. Biztos bennem van a hiba, de sajnos nem úgy születettem hogy perfekt voltam csecsemőgondozásból. A másik meg: ő meg ezért kapja a fizetését, hogy esetleg tanácsokkal lásson el. Nos, a koszmóra adott korábbi tanácsa nem jött be. Kentük mi extra szűz olívaolajjal, de a cucc a fején csak ott maradt. Az utóbbi időben kapirgáltam is, de nem javult a helyzet. Ráadásul átment büdifejbe, úgyhogy megoldás kellett. Többen javasolták a Babé-t, gondoltam kikérem a véleményüket erről. Válasz: ha van rá pénzük. Ugyanezt a választ kaptam arra kérdésre, hogy mi legyen a gyermek kezével, mert néha kissé furán tartja, és ha hasra fordul, mindig a bal marad alul amit sokszor nem bír kihúzni. Dévényes? Ha van rá pénze. Én azt gondolom hogy ezek az emberek segítségnyújtásnak vannak ott, esetleg tanácsot adni, de mondom biztos bennem van a hiba, túl sokat várok...
Oltás be, mi el. Már délután meleg volt a gyermek, és nyűgös, ami nem egy szokványos történet nálunk. Lement az esti rutin, majd éjszaka keltem fejni, meg ránézni Lujzinnyóra. Tűz forró volt a homloka, meg a kis teste. Fülhőmérő 36,5. Nem, ezt nem hiszem el, hát érzem hogy lázas! Apa persze bízott a technikában, én meg az anyai megérzésemben. Felkeltettük, majd Apa viszolygása mellett, fenékbe mértünk lázat. 39,2. Na ez már nem vicc, jöhet a kúp. Persze, pár perc után némi kaka keretében visszaküldte. Többet nem mertünk beadni neki, így csak figyelgettük hogy megy-e lejjebb. Kissé javult a helyzet, és vagy 1,5 órás küzdés után vissza is aludt, de érezhető volt hogy küzd a kis teste erősen.
Hogy mi a tanulság? Lázat fenékbe mérünk, és szarunk a hiper-szuper fülhőmérőre! Ja, és hogy rájövünk arra, hogy létezik a nurophen nevű szer, amivel szintén lehet lázat csillapítani, kissé talán fájdalommentesebben mint a fenékbe kúppal...
Aztán itt van a babakocsi-kérdés. Igen, nem hallgattam azokra akik előre szóltak, hogy nehéz kocsit ne. Hát most szívok mint a torkosborz! A gyerek a kocsival együtt 20 kila. 5 lépcső le, 5 lépcső fel. A derekam odavan, viszont izmos vagyok már mint állat :-D Mózes-kérdésben örülök hogy jól döntöttünk. Most szállt ki belőle 5 hónaposan, és tök jó volt, hogy volt, mert hidegben, szélben szuperül teljesített, nem beszélve arról hogy kényelmesen el volt benne. Most a sportrészben is fekszik egyelőre, bár ő egyre érdeklődőbb úgyhogy néha egy hangyafütyinyit megemeljük.
Ugye éjszaka a lefejt tejet kapja, mert egyrészt így kényelmesebb, másrészt így szokta meg. Gondoltam egy nagyot és egy lájtos kísérletbe kezdtem, hogy akkor most éjszaka is szopi lesz és kész :-D Az eredmény: az én jó alvó gyermekem rekordot döntött kelésben: 4x ébredt! 3 napig csináltam, ne mondja senki hogy nem adtam esélyt a dolognak, de egyszerűen nem működik ez így. Egyszerre megeszi a saját kis mennyiségét és alszik tovább reggelig. Ez a felkelünk, szopik, belealszik, éhes lesz rövid idő múlva, nem megy. Kipróbáltuk az együttalvást is. Hát nem. Így nem lehet pihenni. Én fosok hogy ráfekszem, hogy nincs alatta légzésfigyi, hogy riasszon ha gáz van és még sorolhatnám.
Múlt hét óta rájöttünk, hogy a gyerek énekel. Mondjuk ezt jól álcázza, tekintve hogy inkább hasonít nyávogásra. Mikor én rázendítek valamire, ő elkezd nyekeregni. Először azt hittük, hogy azt akarja mondani, hogy hagyjam már abba, mert lassan komoly halláskárosodása lesz a hangomtól. Aztán mikor a kedvenceknél is ezt nyomta megvilágosodtunk, hogy csatlakozni akar a kórushoz :-D És ugye hangosan nevetgél. Nem tudjuk mi indítja be, néha egy-egy hangra neki áll kacarászni, nevetgélni, heherészni, persze ettől aztán mindketten olvadunk Apával, dehát ez a dolguk, hisz szülők vagyunk vagy valami olyasmik :-D
Borstörő
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
egy. 2015.05.12. 11:59:09
Csak egy ötlet: koszmóra anyatejet próbáltátok már? Szemgyulladásra, első napozás utáni kis bőrpírra nálunk használt, amikor kicsit szárazabb, hámlóbb volt a feje, bekentem, elmúlt.
R2D2 & C3PO 2015.05.13. 01:13:28
Egyszer kipróbáltam egy netes okosságot, de... Kopasz gyereknek biztos jó, de a hajból kivakarni azt a dzsuvát! ÁÁÁ!
Nálunk a hajmosás teljes ritkítása és a Babe sampon kombinációja vált be, már amennyire... Még mindig van koszmója, 1-2 hetente jön ki, akkor megmosom, megint van pár hét szünet. Annyira nem drága a sampon, mert egy flakon simán elég egy évre...
És derékig érő haja van. ;-DDD