2013.09.13. 09:25
Kismamaagy XVI. rész
Lehet, hogy egy gonosz vízér csörgedez az ágyam alatt, vagy a csillagok állnak kedvezőtlenül, esetleg a matracom kéne lecserélni, de mióta hazaköltöztünk, azóta rosszul alszom. Vagy az is lehet, hogy a terhesség műve csupán. :-) Négy- fél öt felé kipattan a szemem, és onnantól nincs alvás. Illetve, dehogynem! Lenne, csak akkor meg a gonosz vekker már óbégat is.Nem finom így ülni a munkahelyen!
Ráadásul, az agyam lassan magzatvíz formájában gyűlik a hasamban. Még csoda, hogy a levegőt képes vagyok ritmusban venni, és nem kell hozzá az emlékeztető szöveg a fülembe: "beszív-kifúj.... beszív-kifúj".
A vas a szervezetemben az alsó határértéket nyaldossa, ennek tudom be azt, hogy folyton fáradt vagyok. Meg, gondolom, a napi maximum 7 óra alvás sem biztos, hogy elég. Mindenre visszakérdezek, mindent elfelejtek, a gyerekek kiröhögnek, mert ugyanazt huszadszorra mesélem el... szerencse, hogy még egyáltalán hazatalálok.A költözködés meg csak rátesz egy lapáttal... mikor hazaérek, ahelyett, hogy felborulnék kicsit, rendezni próbálom sorainkat. A két háromajtós szekrényt, amim van, sikerült teljesen belaknom, és most bajban voltam, hogy is oldjam meg, hogy emberünk összes ruháival ideférjen mellém. Lehet, hogy kicsit sok ruhám van??? :O
Elkezdődött az iskola is.
Átverekedtem magam a bekötendő füzet és könyv halmokon, a kitöltendő nyomtatványokon, a kötelező tanévnyitó misén, és most kezdődik az a szakasz, mikor gigászi küzdelmeket fogunk folytatni a fiúkkal tanulás és lecke terén. Na jó, a naggyal már laissez faire nyomjuk, de a kisebbnek ütni kell a fejét, hogy csinálja. :-)
Van egy vízhordó fickó az irodaházban - ő szállítja a környékre a dobozolt H2O-t. Általában korán szokott érkezni, és mivel a cégben én vagyok a reggeli műszak, velem szokta lebizniszelni a küldeményt.Megérkezett az utódom is a céghez, most az időm nagy része azzal telik, hogy tanítom be. Jó lesz, 2 hónapig még egymás mellett fogunk dolgozni, és csak utána szándékozom lelécelni, így marad elég idő rendesen megmutatni neki az összes műfogást.
A hasamon apró pöttyök nőnek itt-ott, amik rettentően viszketnek, majd 2-3 nap múlva elmúlnak (ja, közben jól elvakarom őket). Aludni már csak úgy tudok, ha kitámasztom magam mindenhol mindenféle párnákkal, de így is kész tortúra, mire felveszem A PÓZT (ami persze mindig más).
A gyerek bőszen nyomkodja kifelé magát, általában a köldököm táján türemkedik kifelé. Néha egész kis csontos valamit tapintok (lehet kb. 10 Ft-os átmérőjű) amiről fogalmam nincs, mi lehet, illetve, hogy hogy türemkedik ennyire! Hol a méhem fala? Úúúúúristen, lehet, hogy méhen kívüli??? :D
A terheléses cukorkát jól tettem hogy nem hánytam ki akkor, mert megjött az eredményem, és egész jól nyomom.
Megnéztem az új védőnőt is, hát ő sokkal kevésbé szimpi, mint az előző volt. Kicsit olyan műmosolyú. De ő is belátta, hogy nálam nem szükséges zsizsegnie nagyon, mert újat nem valószínű hogy mondana/mutatna nekem. De nagyon lelkendezett, hogy hááá, csak a hasamra híztam (fenéket...) és hogy milyen jó a hasamon a bőr, egy darab csíkom nincs.
Jelenleg itt tartok, és most jól bele is léptem a harmadik trimeszterbe.
Két hét múlva lesz a legközelebbi randim a gyerekkel, és remélem, többet fogok belőle látni, mint a múltkor.
Borsolyka
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://gyerekmonopoly.blog.hu/api/trackback/id/tr525510423
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.