Az elmúlt egy hetet azzal töltöttük, hogy kinéztük és megvettük - a megítélésünk szerint - nééééééééélkülözhetetlen bútorokat a Kishölgynek. Lett kiságya, ruhásszekrénye, pelenkázója. Nos, ez a legutóbbi okozta a legnagyobb felfordulást...

Rengeteg tanácsot meghallgatva, az általunk egyenesnek vélt úton néhány kátyú keletkezett. Van aki azt mondta, hogy felesleges a pelenkázóba beruházni, mert lehet pelenkázni a földön, az ágyon, a függönyre akasztva :-D azaz bárhol az égegyadta világon. Aztán volt olyan is, hogy kell, de ne fektessünk bele nagy energiákat, mert hamar kinövik, bőven elég egy ilyen pelenkázó izé, amit a kiságyra lehet rakni, és kész. Nos ezutóbbival csak az volt a gondom, hogy de akkor hova rakom a pelenkázási herkentyűket? Pelenka, popsikrém, popsitörlő, kiskutyafasza? És ha már nagyobb lesz, hogy védem ki, hogy tutira ne forduljon le róla?? Hosszas vita, pro-kontra érvek után végül úgy döntöttünk, hogy megyünk a saját fejünk után, és vettünk egy olyat, ami a későbbiek folyamán íróasztallá alakítható. Hehehe, tudom kis naívak vagyunk, hogy ez addig majd jól kitart teljesen sérülés és karcolás mentesen, de sosem lehet tudni na, hátha a pedantéria világbajnokát szülöm meg cirka két hónap múlva :-D

Jaj, és vettünk szőnyeget két felvonásban. Ez mondjuk tényleg nem volt élet-halál kérdés, de ha már úgy is ott vagyunk az üzletben nézzük meg a lehetőségeket...  Azt hiszem csak két órát töltöttünk ott, és csak egy eladót borítottunk ki :-D A probléma onnan indult, hogy a szívecskés tapéta mellé, elég behatárolható mi illik és mi nem, továbbá igazából csak saccra tudtuk, hogy mekkorát kéne venni... Így aztán természetesen kisebbet vettünk a kelleténél, amit aztán másnap egy nagyobbra és totál másra cseréltünk ki :-D

Közben szorgosan mossuk ki a kapott dolgokat, mert ugye most még aránylag jó idő van, az erkélyen megszárad felkiáltással... A babakocsiról még csak-csak le tudtuk szedni a cuccost, de a visszarakás már komoly fejtörést okozott. Hiába, tanulni kell nekünk még ezt :-D Ugyanezt eljátszottuk a hordozóval is... szerencsénkre ma az eredeti tulajdonos gyors továbbképzést tartott belőle... Mondom hogy nagyon kezdők vagyunk! :-D

Apropó, mi kell és mi nem... Van egy általam teljeskörűnek ítélt kelengye-listám. Természetesen a Banyáim darabokra szedték ahogy az lenni szokott, majd újratervezték, kiokosítottak, felhomályosítottak, beavattak ennek rejtelmeibe. Így mostmár tudom pl. mi az a szopipárna :-D illetve hogy egyes vélemények szerint sterilizáló nélkül nem lehet élni :-D továbbá hogy 3-4 rugi az per nap, és nem per méret :-D aztán, hogy az aranyérkenőcs bazira fontos dolog, és higgyem el, hogy nem szeret ki belőlem a Férjem, ha meglát egy köldökig felérő nagyibugyiban, mert a császár sebnél csak ebben fogok tudni létezni. Nem beszélve a bimbóvédőről, a cicikrémről, a csaszi utáni mozdulatlan fekvés miatti szívószálról, és a lázmérők típusáról... és ki tudja még mi mindenről, de örökké hálás leszek nekik az tuti. És itt ismételten megköszönöm mindenkinek nemcsak a rengeteg tanácsot (vitát), hanem azt az önzetlen segíteni akarást és rengeteg dolgot amivel eláraszt mindenki. Tényleg nagyon megható! Köszi csajok, pacsi :-D

Na és akkor a végére egy kis családi idill :-D Ugye többször elmondtam, hogy édes lányunk nagyon egy húron pendül az apjával, alapvetően csak rá hallgat, sőt az utóbbi időben vele kommunikáció szintű reagálásokat művel. Mostanában esténként egymáshoz bújnak (magyarán a Zuram odavackolja magát a pocakomhoz) és az egyik motyorog, a másik meg rúgásokkal válaszolgat. Cukiskodnak, na :-D Szóval tegnap ment a szokásos műsor, míg egyszercsak a lányzó úgy gondolta, hogy akkor bemutat egy testen kívüli élményt, azaz akkorát hullámzott, hogy legalább 5 centire kidudorodott hasam egy jókora részen. Erre a Zuram úgy meglepődött, hogy egyből felpattant, amitől nekem meg röhögőgörcsöm lett :-D Fél óráig ment a vihánc, egyszerűen a retinámba ívodott a rajzfilmbe illő tekintete. Az est további részében fél méternél közelebb nem merészkedett a lányzóhoz, aki szintén röhöghetett, mert egész este abba nem hagyta a brékelést .-D

Borstörő

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.