A befejező részre összeszedtem néhány apróbb szösszentet, amik a nagy napon estek meg velünk a hosszúra nyúlt templomi esketés, és a végül jól elsült nyitótánc mellett.

 
Tesómnak (Öcsi1) 3 ajtós autója van. A jeles alkalomra kölcsönbe kért egy szép nagy kocsit, mert hát nagy a család. A nagyi állati ideges volt már korán reggel, így igazából észre sem vette, hogy egy másik autóval jött a tesóm. Szóval úgy szállt be a kocsiba, mintha az 3 ajtós lenne... Kb. 40 km-rel később esett le neki, hogy min röhögnek az unokái...

Apukám egy nagyhangú nagyszájú ember. Általában ő van a társaság középpontjában. A jeles alkalomra viszont gyakorlatilag inába szállt a bátorsága – vagy talán az esemény hatotta meg? - alkudozás nélkül képes volt odaadni a jánykérésnél, amiért nagyon haragszom, mert legalább alkudozhatott volna... :-))) Biztos szabadulni akart!

Jing-jangos gyertyánk volt, külön meggyújtva... A feladat úgy nézett ki, hogy a polgári szertartás keretében – igent követően – azt összepasszítjuk összetartozásunk jelképeként. Hát nem jött össze, nálam lefagyott a szoftver így a hardver sem bírta követni az eseményeket. A Zuram lélekjelenlétének köszönhető, hogy nem égtem szénné, csak megpörkölődtem.
 
Kettő lányrablást sikerült abszolválni a társaságnak. Az elsőnél a baráti társaság csak a videóst, és a vőfélyt avatta be. Az egyik fiú a tánc kellős közepén felkapott, majd kirohant a már ott várakozó autóhoz. Átdobott az ott álló másik férjnek, aki gyakorlatilag szó szerint bevágott a kocsiba, ami aztán teljes gázzal elhajtott velem…. egy igazi talponálló kiskocsmába. A jelenet úgy nézett ki, hogy megáll egy autó (alkeszok kint a padokon), majd abból kiszáll egy talpig díszben menyasszony. Döbbent csend – szerintem azt hitték, hogy minimum szintre itták magukat. Pár perccel később kerítettek valami pokrócot, amire le tudtam ülni, de előbb a fél társasággal ropni köllött. Fél órás várakozás után végre megjelent a Férjem a násznép férfi tagjaival, hogy kiváltsanak engem szorult helyzetemből.
A második lányrablás a menyasszonytánc után történt, de itt már résen volt a családom, úgyhogy csak az ajtóig jutott a tolvaj.
 
Szóval összességében sikerült számunkra - és merjük remélni – a vendégek részére is emlékezetes napot összehozni.
 
Kívánunk mindenkinek legalább ilyen, bakikkal megtűzdelt lagzit!
 

A bejegyzés trackback címe:

https://gyerekmonopoly.blog.hu/api/trackback/id/tr1002801671

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kancellar 2011.04.05. 15:00:46

Az az igazság, hogy ahol nincs baki ott nincs mire emlékezni. Nekünk sem merül feledésbe a jeles nap :)

Borstörő · http://gyerekmonopoly.blog.hu/ 2011.04.05. 15:50:54

@kancellar: Halljuk!!! Akár egy komplett poszt is jöhet! :-D

kancellar 2011.04.07. 09:11:20

Posztot nem írok, az nem megy.
De ide szívesen leírom, hogy a sokat látott vőfélyünknek azóta is az a legkedvesebb sztorija, hogy engem az éjféli gyertyafénykeringőnél a nagymama pálinkájától kicsit besokallt vendég le akart kérni. Én csak snassz gondolkodtam, hogy a könyökömmel vágjam orrba vagy a lábammal rugjam tökön, de mire eldönöttem volna kivezették.

kancellar 2011.04.29. 13:17:30

Hehe még a trónörökösi esküvő sem múlt el baki nélkül:
"13:10
Megszólaltak a harangok a herceg és felesége egy nyitott, 1902-ben készült hintóban indulnak vissza a palotába. Vilmos kisebb bakit is csinált, ugyanis rossz oldalra ült."

Borstörő · http://gyerekmonopoly.blog.hu/ 2011.04.29. 20:22:22

@kancellar: és ahogy nézem a gyűrűhúzás sem simán:-D
Nekik cikibb volt... 2 milliárd nézőőő :-dDDDDDDD
süti beállítások módosítása