január 10.

Nos, a tegnapi nap nosztalgiával telt, olyan kettős érzéssel.  Minden órában visszagondoltam a stációkra, amiken végigmentem három évvel ezelőtt. Na, ekkor ment el a víz, ekkor értünk be a kórházba. Itt már fájásaim is voltak. Húúú ilyenkor már nagyon fájt, na ez az időintervallum kiesett. És kijött, véééégre, na vigyék is ne is lássam... .tegnap este tíz óra nyolc perckor ennél a pontnál bőgtem. Aztán bementem és nézegettem egy darabig, ahogyan a matracon feküdt, kicsavart kutyapózban, mint ahogy én is alszom :) Ember nem jött utánam, hagyott. Ez jó volt. Kicsit visszagondolni, kicsit vezekelni azért a gondolatért és nézni csak nézni milyen szép az én hároméves nagylányom.

Na, vissza a földre. Szóval a gyerek azért alszik két napja matracon, mert az ágya leszakadt. Nem bírta el ember izmos testét:) Kiment egyik reggel a kölkekhez, hogy aludjak egy kicsit még és erre ébredtem:

- Dirrdurr, a kurvaéletbe!

- Apa, mivojtezs?

Gondoltam is, hogy mindent elkövet csak ne neki kelljen reggel gyerekezni:)
Aztán mikor elő akarta szedni a szerszámait, mondtam neki hagyja a fenébe, mert egy év jótállás van rá, felhívom a faszit akitől vettük .Úgy is lett.
- Halló! (csak így snasszul,s e az, hogy Ágyas Ember vagyok, se jónapot sesemmi)
- Jónapot kívánok, ikszipszilon vagyok ezésez történt, mit lehet ilyenkor csinálni?
- Azt azért tisztázzuk, hogy ez az ágy nem felnőtt-használatra lett kitalálva!
- Én úgy gondolom, hogy egy 180 cm-ig kihúzható ágyat nem csak hároméves gyerekek használnak ,nyilván nem 16 kilóra van kalibrálva (hát tökön is szúrnám magam a percen). Legyen szíves mondja meg, mi ilyenkor a teendő, eljön megnézi megcsinálja vagy hogyan legyen?
- Öööööööö, le tudja fényképezni?
- Le.
- Akkor a neüljönfelnőttazágyraestimesétmondanisem@gmail.com-ra legyen szíves(ohhhó:)küldje el, meg tudja oldani?
- Igen, még ma küldöm, viszlát!
Aztán két nap múlva rácsörögtem mivanmán. A lényeg,hogy kapunk egy teljesen új ágyvéget,csak érte kell menni.
Volt ám visítós konyhakövön fetrengős hiszti ezen a héten is nem egyszer!
Például, mert "Kéjeksépen kejföjt és tújót,pujiskát akajok enniiiiiiii" De elfogyott megetted délben!" De én akajooooook!"Aszittem lejön a vakolat úgy vonyított bazmeg! Ákos sztoikus nyugalommal,mint egy keleti bölcs csendesen folyatta a nyálát a pihszékben. A jelenet végén vigyorban tört ki. Nem egy nagy kritikus...

És ha már Ákos: tegnap dél körül már épp elkönyveltem magamban milyen csendes napunk lesz. Erre a kicsi, nekikezd dünnyögni, na mondom idő van, gyere babám egyél. Nem az istennek se akart enni a cumisüvegből. Rángatta magát, majd kiesett a karomból. Mondom oké biztos szarnia kell. Szélcső be (itt megemlíteném, hogy szélcső vége SOHA DE SOHA ne álljon felfelé, nókomment) kaka ki, minden hepi. Oké egyél. És nem eszik. Mondom akkor beragadt büfi, vállra felcsap ded közben bömböl, mert éhes és fáj a levegőtől a gyomra. Jó tíz percig járkáltam vele mire kijött egy bolhafingnyi levegő, a gyerek azzal a lendülettel éhségében elaludt...Baaaasssssz :)Hogy én sose tudok ilyen éhes lenni:)

január 14.

Szóval! Tegnap este összekészítettem a cuccokat ma reggelre, Timinek cuccot a bölcsibe, nekem ruhát, Ákosnak táskába eztmegazt. Hétkor ébresztő. Kitámolygok, kávét főzök, kakaót csinálok, laptopozok negyed órát. Kölkök ébredeznek, bemegyek. Ákos tepsi szemekkel nyálat folyat jöttömre vigyorog cuki:) Timi szelíden fetrengve vinnyog az ágyában: Én akajtam megcsinyáni a kakajómahahat!Cuki:)Öltözök,öltöztetek, Ákost megpróbálom megetetni, nem sikerül, kaja táskába bedob, majd a bölcsiben befejezi. Oké, lassan indulni kéne, overál-overál, sapka-sapka, csizma-hordozó. Indulás! Timi baszik az alkotmányra szüttyög a lépcsőn:Apájaj akajok mennyi bőcsibe! Apa ágyból kiugrik, öltözik. Lemegyünk. Mekkora hó van! Mire sikerül lekotorni az autóról, negyed kilenc, basszameg elkésik a gyerek a reggeliről! Na végül is odaértünk. Megint kezdi a műsort: Apa vigyen be a bőcsibeeeeeeee!Nem akajok anyájaj mennihihi! De gyere velem apa siet haza készül dolgozni. Miéjt? Azért,hogy legyen pénzünk ennivalóra ruhára játékra. Miéjt? Mert éhesek leszünk, fázni fogunk és unalmas mindig tv-t nézni. Miéjt? Kislányom, sok a miért! Idem? Igen. Miéjt? Anyádért (oké ezt csak gondoltam:) Pont beértünk a bölcsibe. Vetkőzés, váltócipő, sziatimike puszi.
Ákos befejezte a reggelit az előtérben, közben jöttek az anyukák (más se számított ekkora hóra hehe) és megnézték a dedet, sőt az egyikük megkérdezte:mennyi idős? Hat hónapos körül, nem kicsi? Mondom három hónapos! Nahát, milyen nagy! Mivaaaaaaaan? Aztán Ákost felkötöttem magamra és uzsgyi, irány a 32-es busz. Laza húsz perc erőltetett menetben, bokáig érő hóban ,rajtam a hatkilóssal és kezemben egy szatyor cuccal Leolibnak, fasza:)
Na kiértem a megállóba,várok, várunk még tovább várunk semmi. Jah hóhelyzet van!
Buszra várni hülyeség ilyenkor, kb. tavaszig várhatnám. Hívom Borstörőt, Leolib számáért, pedig megesküdtem volna hogy benne van a telómban, mindegy. Kedves Igazgatóasszony elküldi. Örök hála,köszönet:)Írom a számot,nyomom a gombot erre kiírja Leolib, szóval benne van mégis csak titkolja ez a fostalicska telefon. Megdumáljuk, hogy végülis mindegy mikor érkezem.
Útközben kiszakadt a táska alja, amiben a ruhákat vittem, egy hapsi segített, a nylonzsákot összekötni, amiben benne voltak, mert gondoltam ne ázzanak meg. Közben nem mulasztotta el megjegyezni, hogy jól időzítettem erre az ótra egy ilyen kicsi gyerekkel! Szinte szemrehányóan mindezt:) Az út további részét úgy tettem meg mint egy vásáros cigányasszony: elöl egy gyerek lóg, hátamon meg egy zsák ruha:)
Megérkeztünk, Leolib leszedte rólam Ákost és meg rendbe hoztam magam.
Két cuki kiscsaj fogadott, akik mikor rájuk néztem helyes kritikai érzéküknek engedve sírásban törtek ki:) Egyik aranyosabb, mint a másik!
Ákos elhesszelt köztük, igazából nem sok vizet zavart, aludt is egy kicsit.
A lányok tök szépen ettek és nagyon ügyesen elaludtak (tényleg két perc se volt!) Így tudtunk kicsit beszélgetni is, kaptam ebédet is:). Hamar eljöttem,mert menni kellett Timiért a bölcsibe.

január 18.

Annnnnyira tudtam!
Timi négy azaz 4, azaz four(csitiri,kátr,kvatro) napot volt bölcsiben a héten, ma nem ment,mert gyanús volt a szeme állása .És igen: 38,3 a láza, piros a torka, kicsit köhincsél és kicsit taknyol. Telefonos konzultáció a gyerekorvossal, lázcsillapítás, sok folyadék,ha nagyon taknyol, akkor Fenistil csepp hétfőn muti. Ezektől eltekintve nincs baja, jön-megy, játszik, most éppen Shreket néz. (Nézsd máj anya Sekken jija gató van,viccsezs:)
Nagyon remélem Ákos ebből a körből kimarad.
Az éjjel úgy felbasztam az agyam ezen kurva cumisüvegen! Illetve a cumi részén .Az van, hogy Ákos egyes (0m+os) cumival kapja a tápot, a kettesből(1m+) annyira jön neki hogy fuldoklik tőle. Ellenben az egyesen meg alig jön át a táp és ott kínlódok mindig egy csomót mire normálisan elkezdi enni. De ehhez hajnalban nem nagyon volt humorom és a vérnyomásom is felment, hogy bassza meg már megint itt szopok én is meg a gyerek is és mire megkajál feljön a nap, vagy ha nem akkor egy óra múlva is fetrengek majd, mert nem tudok visszaaludni. Kirongyoltam a konyhába és mérgemben belenyomtam egy fogvájót a lukba. Láss csodát akkora lett,hogy a táp átjött rajta, viszont a gyerek nem akart minden percben megfulladni:)

Békapofa

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.