31. hét

Új év, új élet :-D Idén megszületik a fiam! El sem hiszem! Lassan a finisbe érek, de úgy érzem, hogy még csak most estem teherbe. Repülnek a napok, semmi sincs kész, semmit se csináltam meg, amit szerettem volna, úszik a lakás. Nincs gyerekszoba (minek, hisz velünk fog aludni), nincs kimosva a ded csilliótrillió ruhája (minek, ha megszülök hirtelen, amibe hazahozzuk, azt Férj is kitudja mosni) és még nem voltam terhes jógán, nem voltam terhes úszáson (nem is mehetnék a kinyílt méhszájam miatt), nem voltam szülésfelkészítőn (nem is akarom még jobban paráztatni magam), nem gyakoroltam eleget az intim tornát és még nem kezdtük el a gátamat masszírozni (na, ez a legelképzelhetetlenebb számomra a legjobban). :-) Úristen mennyi minden, amit nem csináltam, mert még úgyis van időm! :-)
Az ünnepek nagyon jól sikerültek, Férjjel kezdünk igazi kis családdá érni… Muszáj is, mert rákényszerít minket az élet: értem ez alatt, hogy véd és dac szövetségben kell harcolnunk a kisgyerekes ismerőseink megjegyzése és kéretlen tanácsai ellen. Én már nem szeretek gyerekes csajokkal találkozni, beszélni. És kezdem megérteni a spektrumon látott védtelen, gyenge állatot, hogy mit élhet át a szavannán, amikor még él, de gyenge és elkezdenek a dögkeselyűk körözni felette :-) Én is ülök a hatalmasra nőtt pocakommal és próbálok jó képet vágni minden jó tanácshoz, ami ha jó lenne, akkor örülnék, de inkább vészjóslónak lehet mondani. Mert majd meglátom, hogy mennyire nehéz lesz, mennyire megváltozik az életem, mennyire megszűnök Én és blablabla. Én meg ugye mosolygok, hogy hümmm meg hát meg meglátjuk, meg igen, stb.. de besokalltam. Mert hiába próbálom és Férj is próbál meggyőzni, és a drága Banyáimról nem is beszélve, hogy menni fog és minden rendben lesz, sajnos sok lúd disznót győz. Éjjelente nem bírok aludni, mert felriadok és elfog a páni félelem és rettegés. És csak az az egy mondat ismétlődik szüntelen, hogy nem fog menni. Sajnálom, hogy ennyi boldogtalan és keserű anyuka él körülöttem, mert az elmondások alapján nekem nem úgy tűnik, hogy életük legboldogabb és legnagyszerűbb dolga a gyerekük.
Ezért aztán az elmúlt hetekben begubóztam, nem mozdulok ki, csak ha nagyon muszáj és akkor is inkább a fiú barátaimmal bandázok, akik a gyerekhez annyit fűznek, hogy mekkora lett a hasam, és jééé, mekkora hatalmasak lettek a didkóim, majd megcsodálják az új ájfonom, amit a jézuskától kaptam és már töltögetjük le az alkalmazásokat és adják a jó tanácsokat. A telefonomhoz. Imádom őket ezért! :-) Vagy a gyerektelen barátnőimmel találkozok, akikkel meglehet dumálni, hogy Micike milyen táskát vett a leárazáson és mennyire nem áll jól egy 3. barátnőnknek az új frizurája. :-) Vagy bemenekülök az irodámba, ahol elbújhatok az árajánlataim és táblázataim mögé és kikapcsolom az agyam munkával.
Tényleg elszomorít, hogy miért kell a gyengeségemből másnak erőt merítenie?! Miért gondolja mindenki, aki panaszkodik, ijeszteget és tanácsot osztogat, hogy 1. ez engem érdekel, 2. nála jobban senki nem csinálta? Mert ha gyereknevelési tanácsot szeretnék, akkor bejelentkezek Vekerdy Tamáshoz, mert vallom, hogy cipőt a cipésztől, ruhát a varrónőtől :-)
De mivel én most a türelmet gyakorolom, így kussolok és nem küldöm el őket melegebb éghajlatra, mint tettem volna ezt tavaly ilyenkor, hanem próbálok jó képet vágni. Nehéz.
Na, de térjünk át kellemesebb vizekre:
Múlthéten megvettük a babakelengyét! Nincs még meg teljesen minden, hiányzik a kiságyba a matrac, és még néhány apróság, de ezen kívül minden megvan. Elköltöttünk baromi sok pénzt, szerintem baromi sok felesleges dologra :-)  
Beléptünk az áruházba és a Férjet azonnal elvesztettem!Néha láttam csak a párásítók és bébi-őrök polcánál. Aztán egyszer mintha láttam volna, ahogy egy szoptatós székben telefonál! :-) Én mindeközben bőszen válogattam a cumikat, a szoptatós melltartókat. Tudom, hogy a cumi ördögtől való, tudom, hogy nem fognak a fogai szépen nőni, ha cumit adok neki, de ahogy már korábban is írtam, szerintem minden gyerek cumizik, így az enyém miért ne tenné, vettem egy rakás tök jópofa figurás cumit. :-) Emlékszem, gyerekkoromban radír mániám volt, egy jó analitikus biztos kianalizálná, hogy miért ragaszkodtam az iskola melletti ápiszban megvenni a létező összes radírt, amivel bőszen radíroztam mindent körülöttem… és ahogy a nagyim megfogalmazta: még a levesben is radír volt. :-) Most valahogy így vagyok a cumikkal :-) Vettem mindenféle márkát, mindenféle méretben és színben és mintában. A gyereknek 1 éves koráig cumi hiánya nem lesz, az tuti. :-)
Ahogy álltunk a kasszánál a 3 megrakott kocsival és pakoltuk a megszerzett zsákmányokat a szalagra, egymásra vigyorogtunk Férjjel és vihogtunk azon, hogy mi ezek nélkül is felnőttünk, nem volt ultrahangos párásítónk, nem volt monitoros bébiőrzőnk és nem volt digitális cumis lázmérőnk se, mégis itt vagyunk! :-) Ezért is imádom a Férjem: minden mások által haszontalan dolgot simán megvesz Velem és röhögünk a kocsiban, hogy vajon mikor fogjuk használni?! :-)
királylány

A bejegyzés trackback címe:

https://gyerekmonopoly.blog.hu/api/trackback/id/tr593515667

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

| ági | 2012.01.03. 11:29:44

Az energiavámpírok... Jól teszed, hogy kerülöd őket!
Amúgy meg emberpróbáló időszak az első fél-egy év, de hát az ember ilyen, meg kell tudnia mire képes.
És a gyermekért bármire ;)

teheneszet 2012.01.03. 14:22:53

Tok jo a naplod amugy, meg nem irtam, de tetszik.
Figyu, azt senki nem tudja elmondani, mennyire fantasztikus-csodalatos-lenyugozo ha az embernek gyereke lesz (vattacukor, tenyleg, hatistenemezvan), ezert mondjak a gyakorlati dolgokat, amelyek kozott tenyleg vannak nehezebb pillanatok. De a rozsaszin felhoket csak megelni lehet, elmondani es elkepzelni nem.

Szoval ne izgulj, jol fogod csinalni, nem is lehet rosszul, ha szereted es varod azt a gyereket.

Borstörő · http://gyerekmonopoly.blog.hu/ 2012.01.03. 14:46:08

@-sophie-: @teheneszet: én nem izgulok annyira érte, szerintem meg fogja oldani, tuti biztos vagyok benne. Meg különben is állandóan van valaki online, szóval segítünk neki :-DDDD De az tény, ha már ott van a kis csomag és ott ordít, és nem lehet tudni, hogy mi baja van, az lesz igazi mélyvíz!

R2D2 & C3PO 2012.01.03. 17:26:52

A múltkor egy ötvenes barátnőmnek mondtam, hogy milyen szívás a gyerek első pár éve a szülőknek, mire a tesója (akinek nincs saját gyereke), azt mondta nekem, hogy nehogy azt higgyem. A húgának mindig mindenre volt ideje a gyerekek mellett. (Mondjuk tényleg, mert mikor még iskolások voltak együtt jártunk sportolni, meg utána éjfélig bulizni.) És nem mondhatnám szaranyának sem. Ja, és az eredményei diplomás huszonévesek, boldog párkapcsolatban, mindezt egyedül... - szóval valamit tud a csaj.
Mindenesetre megbeszéltem velük, hogy tanácsadószolgálatként számítok rájuk. ;-D :-D

panna cotta 2012.01.03. 18:53:43

@R2D2 & C3PO: ezek szerint végre sikerült? nem olvastam, de remélem, hogy jól sejtem. :-D

mi gyárazunk. eddig sikertelen, de az is igaz, hogy csak egyszer próbáltuk.

Borstörő · http://gyerekmonopoly.blog.hu/ 2012.01.03. 19:16:58

@R2D2 & C3PO: nekem is van ilyen barátnőm. A szülés után pár héttel ment államvizsgázni! :-D

@panna cotta: hát egyből is lehet gyerek! :-DDD

Borstörő · http://gyerekmonopoly.blog.hu/ 2012.01.03. 20:30:59

@panna cotta: most nem akarom mondani, hogy Artu is így kezdte, aztán tegnap leboszorkányozott... :-DDD

kacce 2012.01.04. 10:56:16

Nekem is tetszett ez a poszt, néha én is elgondolkodom, hogy még semmit nem csináltam az égvilágon, de még csak a 18. hetet taposom és egyelőre azt sem tudom, hogy kisfiút vagy kislányt hordok a szívem alatt.

Jól teszed, ha nem hallgatsz a károgókra vagy a kéretlen tanácsokra. Én is abban hiszek, hgy majd minden jön magától és az esetleges problémákon is túljutunk, mert a pozitív hozzállás a lényeg :)

Én ráadásul Hollandiában élek, messze a családtól vagy az otthoni barátoktól, a holland terhesgondozás alapossága is megérne egy misét, mégis tök nyugodtan, jól elvagyok :) Aztán majd meglátjuk mi lesz, ha itt lesz a kis ordító csomag, ahogy Borstörő írta, az lesz az igazi mélyvíz :)

panna cotta 2012.01.04. 11:05:44

@kacce: én is Hollandiában vagyok :-)

@Bors én most tudom, hogy nem sikerült, mert éppen a vörösökkel küzdök. De aztán meg nem adjuk fel .-)

| ági | 2012.01.04. 11:11:52

@kacce:

Határátkelős Kacce?
Az előbb olvastalak :D
Én angliában...

kacce 2012.01.04. 11:23:53

@-sophie-: Igen, az a kacce :) Oda többet kommentelek, meg írogatok is. Ezt a blogot is olvasom pedig sokat, Minta barátném ajánlotta anno :)

Borstörő · http://gyerekmonopoly.blog.hu/ 2012.01.04. 11:27:40

@panna cotta: hát most én is, de majd holnap megírom posztban mi volt a dokinál.
süti beállítások módosítása