2013.07.01. 11:49
He-ma-tó-ma VII.
június 10.
Rémes éjszakám volt. A szobatársammal verseny-nemaludtunk. Én a kezemet próbáltam úgy tartani, hogy a branül, és a csővezeték-rendszer ne mozduljon el. Egyébként, eléggé fájt, ahogy benne volt. nem is tudom, ez normális-e.
Hajnalban csengetés a nővérnek, csatlakoztasson le, mert sürgős mosdózhatnékom van. Kivonultam a borzadályos közwc-re (ez a szülészet leggyengébb pontja) kizúdult belőlem az éjjel felgyülemlett vér, aztán úgy vártam a folytatást, de meglepően kevés jött.
Ekkor kezdtem el úgy istenigazából bízni abban, hogy megússzuk.
A reggeli vizit után újabb ultrahang- a jósegg doktorbácsival. Diagnózis: Hematóma. 4 cmx1cm.
Kérdeztem, ez akkor most jó, rossz, vagy mi, és már lezajlott, vagy még csinálhat csúnyát?
A válasz az volt, hogy nem tudni. És igen, csinálhat még gebaszt. Feküdjek, pihenjek.
Más gyógymód nincs rá.
Szóval, feküdtem, és pihentem, és agyontelefonáltam magam; hihetetlen volt az az aggódáshullám, amivel a csajok /banyákok/ elárasztottak, és jöttek, meg hívtak, meg a fész/kes/en kérdezték 5 percenként, hogy mi van velem.
5 nap kórházazás után végül a hematóma 2,5 cm-re zsugorodott. ennek nagyon örült az orvos, és mivel ő is, hát én is. A vérzés teljesen elállt, csak (elnézést a naturalista részletekért, remélem senki nem eszik olvasás közben) alvadékos barna valami jött, az is mérsékelt adagban. Azt mondták, ha jókislány leszek, és rendesen fekszem, akár haza is mehetek.
Úgyhogy akár lett. Otthon, édes otthon! Internet! Első dolgom volt, hogy ráugrottam a guglira.
he-ma-tó-ma. Magyarul kb semmi. Angolul már lényegesen több információt találtam a kicsikéről.
A leghasznosabbak mégis a fórumok voltak, ahol mindenki a saját történetével zsibbasztotta a többieket.
Megtudtam, hogy a barna lé az még hetekig bír ürülni, hogy néha piros vér is jöhet még akár.
És rengeteg sikeres terhességről olvastam, meg azért néhány szomorú kimenetelűről is.
És eseménytelen napok következtek, ágyban fetrengve, és sűrűn kirohanva a mellékhelyiségbe, bugyicsekkolásra.
Borsolyka
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.