Hol volt, hol nem volt… valahogy sikerült hét hónapig szoptatnom a pici és mohó lánykámat. Mindig azt hallottam, hogy ha ennyi ideig sikerül, majd jól megszenvedek azzal, hogy leapasszam a tejemet. Megszenvedtem, csak kissé rendhagyó módon. Nyaralás alatt sikerült belemennem a jó kis meleg termálvízbe, ami miatt azonnali hatállyal lázas lettem és a szombathelyi kórház szülészeti osztályára kerültem. Vidám. Csupa terhes anyuka az egyik csokorban és csupa újszülött és megszült kismama a másik csokorban. Az akkor kb. 5-6 hónapos kislányom óriásinak számított a többi baba között. . Azonnal kedvenccé vált.
Merthogy a keményre dagadt mellemet neki kellett leszívnia szoptatással. Én meg persze azt hittem sírva fakadok… Az alatt az öt nap alatt az antibiotikum és a hideg borogatás nagyjából lapátra tette a bőséges tejemet. A streptococcus vírus nem a kedvencem! :-) És már sose lesz az! Miután hazajöttünk, még próbáltam valahogy visszanyerni a tejemet, legalább hogy szomjoltó lehessen, de pár hét után reménytelenné vált a küzdelem. Azt hiszem, hogy eléggé megviselt a tudat, hogy innentől nincs mese, tápszert kellett kapjon Abigél, de lassan azért belenyugodtam. Mennyire könnyen eldobja az ember az állítólagos elveit… merthogy az éhes gyerek sír, és sűrűn felébred éjszaka…
Ahogy a szoptatás abbamaradt, elkezdődtek a gondok. Természetesen vitaminokat már régen nem szedtem, ezért alighogy abbamaradt a szoptatás, az immunrendszerem jelezte, hogy gond van: megfáztam. Erre kaptam Sumetrolim tablettát, amitől olyan allergiás kiütések lettek a karomon és kezemen pár napon belül, hogy mehettem a bőrgyógyászatra. Itt szteroiddal kezdtek el azonnal kezelni. Merthogy a jóból sosem elég :-) Az ekcéma visszahúzódott, de nem múlt el teljesen…. és a mai napig szenvedek a kezemen levő ekcémás kiütések miatt.
Valamiért semelyik orvosnak nem jutott eszébe, hogy egyszerű hiánybetegségről van szó. Elkezdtem keresgélni az interneten a megoldást. Az orvosok továbbra sem foglalkoztak velem túlzottan, valahogy úgy voltak vele, hogy majd lesz valami. Elvégre nem az ő kezük reped ki véresre….
És elegem lett. Teljesen abbahagytam a szteroidok kenését, és gyógyszerek szedését. Ma shea vaj, kakaóvaj, mangó vaj és avokádóvaj az, amivel a kezem találkozik. No meg teljesen természetes szappanok. A szervezetembe pedig tömöm a Béres cseppet és vitaminokat. Az eltelt 3 hét alatt először borzalmasan belobbant a kezem, bedagadt és lángoló vörös volt. Ma már tudok vele fogni, beszedni a száraz ruhákat, és végre látszik az ujjlenyomatom. Kb 1 éve nem láttam. A vérzés és a bőrszárazság már olyan mértékű volt, hogy csak és kizárólag krémes kézzel bírtam létezni. Ma is sokat kenem, de érzem, hogy visszatért belé az élet. A pirosság a kezemen kezd enyhülni, és a dagadás csökkenni. Még hetek, mire nagyjából rendbe jön.
Ilyenkor felmerül bennem, hogy ezek az orvosok tényleg ennyire nem látják az összefüggéseket? Elvégre az emberi szervezetben semmi sem független a másiktól. Vagy ennyire bemagolták a tankönyvet, hogy feleslegessé vált az agyuk? És kérdem én: miért nekem kellett rájönnöm arra, hogy mi az alapvető probléma? Ezért kár fizetni a tb-t, hiszen az nem támogatja a shea vajat. Arról már nem is beszélve, hogy mennyi pénzt dobtam ki feleslegesen az ablakon. Abból mennyi barbit lehetett volna venni a kislányomnak:-D (Lehet, hogy igényt kéne beadnom az OEP-hez???)
Juharlevél