lila.jpgRégen írtam, lusta vagyok. Mire géphez kerülnék, már fontosabbá válik 1-2 óra szunya. Tudom, tudom ne panaszkodjak :-D

Pedig olyan jól kezdtek alakulni az éjszakák. Leraktuk 8-9 körül és kelt hajnal 3-4 magasságában. Ugye, ugye? Már szinte kipihentem magam. Ennek böjtjeként viszont napközben csak be-bebóbiskolt 20-30 percekre, ami valljuk be anya étkezési szokásainak nem igazán tett jót... Ennyi idő alatt max. melegíteni lehet ételt, de készíteni frankón nem. Persze csokival mindent lehet helyettesíteni khm... Apa szerint jobb ha ezt abba hagyom, mert sírás lesz belőle, már a bikiniszezont illetően. Jó, jó majd jövőhéttől, ezt pár hete már mondogatom :-D

Amikor elhatároztuk, hogy gyerekünk lesz, azt is elhatároztuk, hogy nem ő fog minket irányítani, hanem mi őt, és némi alkalmazkodásra is rávennénk... Hahaha :-D A kis naív szülőpalánták :-D Nos, édes lányunknak erről más a véleménye. Ha mi aludni akarnánk, ő tutira nem, és ehhez egy fajta kaján vigyort is párosít. Reggel olyan 7 óra tájékán hangot ad ama meggyőződésének, hogy nála bizony reggel van. Háhá! Apa berakja ilyenkor mellém a szülői ágyba, ahol kb. 2 perc alatt felméri hogy elérte célját, és durmol tovább az anyaapa szagban. No, kérdem én: ki irányít? :-D

Aztán meg: alapvetően jól elvan a játszószőnyegen, gyakorlatilag szerelembe esett a lila zsiráffal, akinek zöld szíve van. Érzitek a színharmóniát ugye? Elég egyoldalú a szerelem, bár ez lányunkat egyelőre nem tántorítja el semmitől. Hosszú percekig elnézegeti, meg dumál hozzá. Néha a kis kezével jól megcsapdossa, de erről majd leszokunk. Majd szóljatok rám, hogy sürgősen vigyem el az állatkertbe hogy tisztába kerüljön a zsiráfok konkrét kinézetével, mielőtt még valami súlyos téveszme folytán azt hiszi hogy ez a normális. Szóval megy a zsiráf les, a zörgő kacsa rugdosása egy ideig. Amikor elunta, nem sírni kezd, hanem hosszan kurjongat hogy mostmáraztán elég! Néha megáll és várja a reakciót, mármint hogy anya megjelenik és 1., felveszi 2., melléfekszik egy kis közös eszmecserére 3., valamit a szájába dug 4., megzörgeti a zsiráfot. Megint megkérdem, ki irányít? :-D

És akkor még az apróságokról nem is beszéltem. Természetesen akkor van valami gikszer, amikor éppen MI enni akarunk. Akkor csinálja teli a pelenkát, amikor éppen rohannánk valahová. Akkor nem alszik, amikor vendégek jönnek és fontos lenne hogy kipihent legyen és még sorolhatnám. Jaaaa, és szabályszerűen megsértődik! Apa nem veszi fel? Elfordítja a fejét, rá se néz! Egy hercegnőt megsérteni? Nem úgy van ám az! Igen, igen jól látjátok egy pofazacsis merénylőnk van :-D

Mindamellett gyűjti a rajongókat. Fan-klubjának oszlopos tagjai a dédszülők. Éltes korukat meghazudtolva fürgén hajlonganak a Hercegnő előtt hogy lábát puszilgassák. Ő meg csak tűri :-D Először a dédpapát ajándékozta meg egy teli mosollyal, amit némi komment is követett részéről. Majd - miután a papa megjegyezte hogy a mama milyen féltékeny volt a hódítására - a mama is kapott egy vigyorgós percet. Aztán persze rájött arra hogy a dédimama ölében a legjobb a világon - szóban nekem nem hitte el - és olyat durmolt ott hogy alig bírtuk felkelteni.

A behódoltak sora, csak nő és nő. Finoman szólva is dagad a májunk amikor például vadidegenek csodálkoznak rá, hogy milyen széééééép :-D (Heh nem néznek ki belőlünk tán egy ilyen kis törpehercegnőt? Mi munka volt összehozni! :-D ) Apa a minap megjegyezte, hogy pénzt fogunk szedni a babakocsiba benézésért :-D Remélem nem úgy gondolta hogy ebből akar meggazdagodni!? Tekintve, hogy segítségünk az nincs, visszük magunkkal mindenhova. Általában jól tolerálja, meg mi is az útközben felszedett rajongókat :-D

Nem tudjuk felmérni, hogy mennyire szép és mennyire cuki. A világon a legszebbnek látjuk! Bár igazat megvallva az unokahúgommal is így voltunk, ő is nagy hódító volt, valahogy megvolt benne egy belső kisugárzás amivel mindenkit levett a lábáról. Szerintem a mi kislányunkkal is így lehet, bár nyilván én elfogult e tekintetben ;-)

Fejlődik a gyermek a rendesen. Már 4,5 kg-nál tartunk, és 58 centinél, bár ezt ne vegyétek készpénznek. Egy izgő-mozgó gyereket lemérni embert próbáló feladat. Szépen emelgeti már a fejét, meg is tartja ha éppen úgy van kedve. Mosolyog már egész sokat, bár a zsiráf - aki lila - profitál ebből a legtöbbet. Amúgy meg nagy kegy nála egy fél vigyor. Néha azon kapom magunkat hogy komplett hülyét csinálunk magunkból egy kis mosolygásért. Bezzeg a zsiráf...

Borstörő

ui: Apa két perce kicserélte a zsiráfot a sárga oroszlánra...

 

 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://gyerekmonopoly.blog.hu/api/trackback/id/tr717176613

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.