hollywoodcsapo_nagy.jpgA héten voltunk csípőszűrésen. Nettó másfél perc alatt végeztünk, 30 másodperc várakozás után. Na, mit szóltok? :-D

Szóval pár hete, rendes szülő lévén, gondoltam bejelentkezek. A nőci, akivel beszéltem, egy igazi paraszt volt, mert hát hiszen nekem, a kezdő szöcskének, a kisujjamból kellett volna kiszopnom a csípőszűrési időpontokat, és amúgy hogy képzelem hogy vissza merek kérdezni. El is ásom mindjárt magam az erkélyen a csempe alá... Az elvtársnő felhomályosított, hogy mindennap 1/2 kettőtől van rendelés, kivéve péntek. Kétszer visszakérdeztem, leraktuk. Kinéztük magunknak a szerdát, mert az a tuti. Mivel a félkettő erőteljesen a gyerek kajcsis idejében van, ezért gondoltuk előbb odamegyünk, hogy a Hercegnő napját se nagyon borítsa ez a kis intermezzó. Egykor bejelentkeztünk, mire kaptunk egy fél letolást, hogy dehát a 6 heteseknek félegy és félkettő között van csípőszűrés, és hogy most az egyszer megkönyörülnek rajtunk, de utolsók leszünk. Néztünk mint Rozi a moziban, mi van?? Hát de a nagytudású nőci mást mondott a telefonba! Ők nem tudják, menjünk. Mire felértünk, már szólítottak is minket, alig bírtuk ebben a tempóban kihámozni a gyereket a bundájából. A doki kb. 10 mp alatt úgy levetkőztette a gyereket a ruhájából, hogy csak lestem. Rántott rajta kettőt, majd közölte, hogy minden oké, azért ránézne 4 hónaposan. Hogy ebből Édes lányunk mit érzékelt? Konkrétan lájtba feleszmélt, fintorgott egyet a dokira, majd nyugodtan nézelődött tovább. Pont letojta az egészet ahogy szokta. Csak a kaján és a beszorult fingon izgatja magát, ezek most nem játszottak :-D

Másnap viszont megismertük a magyarok Istenét... A nyűgösködés már délelőtt elkezdődött. Egy órát bírt aludni, egyéb iránt folyamatos futóedzésben volt. Délutánra viszont teljesen elromlott a gyerek. Bebóbiskolt, majd visítva ébredt, hiába nyugtatgattam, egyszerűen semmi sem segített, csak ha cicin volt. Az idegeim már kocsányon lógtak mire a Férj hazaért. Ő is felvonultatott mindent a repertoárjából, de a gyerek visítva ordított továbbra is. Nagyon meleg volt már az egész kis teste, de a fülhőmérő nem mutatott lázat. Arra jutottunk, hogy biztos egy fing maradt bent, az tekeri. Mit csináljunk? Dugjunk be neki a lázmérőt, hátha kijön a puki. Oké, de ki csinálja? Jelenet a következő: gyerek ordít mint a fába szorult féreg, anya-apa vitatkozik felette, hogy ki dugja seggbe. Apa kimegy, anya meg könnyes szemmel próbálkozik... Ja, de ha már kínozzuk szerencsétlent, mérjük meg ott is lázát. 37,5 (nem, nem tudtam, hogy fél fokot le kell vonni). Hát, nálam itt szakadt el a cérna, úgyhogy hívtam a védőnőt, hogy ilyenkor mi van. Hímelt hámolt, van-e itthon lázcsilli? Mondom dehogy, hát épp most lettünk szülők! Oké, akkor apa rongyoljon le a rendelőbe, odaszól, adnak receptet fájdalom- és lázcsili kúpra. 8-ig érjen oda, mondta ezt fél nyolckor..  Természetesen pont aznap nem hozta haza a kocsit a Férj, murpy :-/ Igen, 100-on csúcsot javított, még a gyógyszertárba is odaért, igaz ott már épp bezártak, de állati rendesek voltak, odaadták a gyógyszert. Újabb vita következett a gyerek felett, hogy a fél kúpot ki dugja fel neki. Végül ketten bírkóztunk meg a feladattal, és igen, én is sírtam a végére.

Egy kicsit talán jobb lett a helyzet, de akár hányszor bebóbiskolt, 10-15 perc után visított, szegény már totál be volt rekedve. Végül megtörtünk mi is, minden elvünket feladva, Apa a nappaliba vonult száműzetésbe, mi pedig a szülői ágyba a kis ordítóssal. Negyed egykor aludt el végül rajtam. Apa helyére applikáltam, megkapta a takaróm negyedét is, mert a sajátjára is sikítófrászt kapott. Egész éjjel azon izgultam, hogy nehogy ráfeküdjek, vagy összenyomjam a kis kezét. Én nem tudom hogy oldják meg ezt akik életvitelszerűen a gyerekkel alszanak!?? Főleg egy ilyen kis minivel. Szóval a kis Szarzsák, reggel fél hétig húzta a lóbőrt, evett és fél 11-ig folytatta az alvást. Sovány vigasz egy borzasztó nap után :-S de legalább mindenki kipihente magát. De hogy mi lehetett a visítás oka!?? Tejszínes csirkét csináltam zöldbabbal. Igen, lehetett a zöldbab, de annyira keveset ettem belőle,  hogy döbbenet ha tényleg az volt. Aztán volt egy kettős fronthatás is, ami megviselhette. És ugye ott van még a növekedési ugrás. Vagy mindez egyszerre!?? Már sosem tudjuk meg, de az biztos hogy amíg szoptatok zöldbabot nem eszek. Lassan fénnyel fogok táplálkozni... mondjuk a súlyom miatt már tutira nem kell izgulni, lassan ott tartok amivel a terhességet kezdtem! Csak ne üssetek! :-D :-D

Ezt a szörnyű napot leszámítva egész jól alakul minden. Nagyjából megvan a napirendünk, éjjel kel általában kétszer, szóval aludni is lehet. Apa is elég jól hozza formáját :-D A fejébe vette pár hete, hogy megtanítja a Törpének, hogy: Apaaaa! Mond szépen: Apaaaa. Nos, napi szinten ezt hallgatni, már nem olyan vicces, de ő meg van róla győződve, hogy hatásos :-D Már amennyiben a gyerek finoman érdeklődő tekintetét elnézem, amit könnyen lehet úgy értelmezni, hogy: He!?? :-D A második alkalommal, mikor Apa nyomta a műsort, a Lányzó telibe vigyorogta! Azóta Apa, ha lehet még lelkesebb :-D Én meg sárgulok az irígységtől... Meséltem ezt a Tesómnak a minap, mire ő fél perces hallgatás után, némileg felháborodottan közölte, hogy most ez mé' baj!? Hát ő is tanítgatta a lányának hogy Apaaaa! :-D :-D Feladom :-D Az Apák ilyenek és pont :-D

Ma Apa úgy döntött, hogy megkezdi a gyerek zenei nevelését is :-D Egy lájtos Coldplay-el indított. Kérdésemre, miszerint mi a fenét művel, közölte, hogy épp koncerten vannak a gyerekkel. Ő az első sorban, a gyerek meg a hátsó sorban pogózik... Nem, ne kérdezzetek semmit! :-D Én visszavonultam a konyhába röhögni :-D

Borstörő

 

A bejegyzés trackback címe:

https://gyerekmonopoly.blog.hu/api/trackback/id/tr267105949

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.