19. hét

Hát nem könnyű hét áll mögöttünk, de a lényeg hogy már vége. A nehézségeket a lakásfelújítás okozta, ami (mint szerintem minden lakásfelújítás) előre nem látható, a semmiből felbukkanó újabb és újabb problémákkal volt tarkítva. Az új burkolat szép, ám akadt rajta az ajtó. A szintemelkedés miatt a WC kimenete nem volt egy szintben a falból kiálló csövekkel. Ja hogy nem is áll ki semmilyen cső, mert az úgy esett, hogy lefűrészelődött… És így tovább.
Mindezek közül a WC-t érintő probléma volt a legsúlyosabb. Kismamaként amúgy is sűrűn kell látogatnom a mellékhelyiséget, de most, hogy nem lehetett annál jobban csábított. Mindenféle megoldás előjött a plázától a befőttesüvegen át a szomszéd néniig. Ez utóbbi volt a legdurvább, ahol is, míg én a dolgom végeztem, az ott lakó Kormi macska szintén ugyanezt tette – a fürdőszobaszőnyegen. Mindez a szemem láttára történt, és nem annyira örültem neki, főleg, hogy igyekszem kerülni a négylábúakat. Ennek oka, hogy nem estem át Toxoplasma szűrésen, és az orvosom szerint ez nem is indokolt. Szerinte nincs okom aggodalomra, a baba jól van, szépen fejlődik én pedig nem élek állatok között, elhanyagolt környezetben. Mivel nagyon bízom benne, így elhatároztam, hogy nem bosszantom magam amiatt, hogy kimaradt ez a vizsgálat. Ha ő így látja jónak, én elfogadom.
A dokimat csak a leleteim áttanulmányozása miatt kerestem fel, mert egyébként minden esedékes vizsgálat a kórházban zajlott az ő közreműködése nélkül. Átestem egy vérvételen, amiből kiderült, hogy vashiányos vérszegénységben szenvedek. Szopogatótablettát kaptam rá, aminek valami perverz módon véres csokoládé íze van. Most kénytelen leszek ezt elviselni napi kétszer, előre láthatólag a gyermekágy végéig. Frankó. Panaszkodtam a dokimnak az egyre elviselhetetlenebbé váló szeméremcsont fájdalmamról is. Ez csak a csontok tágulása miatt van, de azért ránézett a méhszájam állapotára, biztos, ami biztos. Betonkeményen zárt! – nyugtázta, majd meghallgatta sztetoszkóppal a gyerekem kalimpáló szívét.
Beugrott hozzánk a védőnő is, terhességem alatt másodszor. Szerinte jobb ez így, mintha én mennék hozzá, mert a rendelője egyben van a gyermekorvossal, ahol sok köhécselő kisgyerek várakozik. Így pedig, hogy nálunk vagyunk, csak rám tud kicsit figyelni, csak velem beszélgetni. Ő is megnézte a leleteimet, és írogatott a kismamakönyvembe. Nagyon kedves nő, szerintem jól meg leszünk, mikor a szülés után a baba körül fog segíteni.
De hogy ne csigázzam tovább a kedélyeket, elmesélem hogyan zajlott a 20 hetes ultrahang a kórházban. Ezt megint nem a dokim végezte, mert genetikai ultrahangot csak szonográfus készíthet. Én felpattantam a vizsgálóasztalra, a férjem odahelyezkedett a monitor mellé, és feszülten figyeltük mi történik odabent. Az orvos hosszú percekig tanulmányozta a baba koponyáját, csontjait, szívét, majd egyszer csak megkérdezte, kíváncsiak vagyunk-e a kicsi nemére. – Naná, mondja már! – gondoltam magamban, de csak finoman bólintottam. – Fiú! – közölte, majd összemosolyogtunk a férjemmel. A monitor ekkor alulnézetben mutatta a csemetét, akinek jól kivehetően látszott a kukaca. :-)  Lehet, hogy kislánnyal álmodtam a múltkoriban, de valahol mégis azt éreztem, ez a baba kisfiú. Örültem, hogy ez most beigazolódott. A férjem is azt remélte, hogy ez így lesz, kicsit tartott attól, hogy egy lánnyal nehezebb, különösen kamaszkor körül… Na de ezen már nem kell agyalnunk többé. Szerencsére minden értéke rendben van a kissrácnak, vagyis makkegészséges. A vizsgálat befejeztével azért aláírattak velem egy papírt, hogy tudomásul veszem, hogy az ultrahang nem tévedhetetlen… (Erre nyilván az esetleges perek elkerülése miatt van szükségük…) – De az, hogy fiú, az egészen biztos! – mondta az orvos lelkesen búcsúzóul. Boldog vagyok, és alig várom, hogy fiús anyukává legyek! Tulajdonképpen már most is az vagyok: az én 20 cm-es, 30 dekás kisfiam anyukája!
Minta

A bejegyzés trackback címe:

https://gyerekmonopoly.blog.hu/api/trackback/id/tr903231425

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.