Körülbelül 2-3 éve abba a korba léptem, amikor az ember már nem a bulizásról, ivászatról, stb. beszélget az ismerősi körével, hanem sokkal inkább a házasságról, illetve a gyermekáldásról. Ennek megfelelően rengeteg ismerősnek született, hozzám hasonlóan, az elmúlt néhány évben gyermeke, amit nagyon szerencsés dolognak tartok, hiszen úgy gondolom, nagyrészt mindannyian alkalmasak arra, hogy megfelelő hátteret adva szeretetben, és törődéssel, felelősséggel neveljék fel gyermeküket.

A nagyrészt szó azonban nem véletlen, hiszen közvetlen környezetemben két olyan példát is láttam, ami mélységesen felháborított, és amit óriási felelőtlenségnek tartok. Az egyik ismerőskereső oldalon nézelődtem nemrégiben és láttam, hogy egy ex-középiskolás társamnál is kisbaba született, kb. fél évvel ezelőtt. Megnézegettem a képeit, és az egyik fotón azt láttam, hogy a néhány hetes gyerek betakarva feküdt az ágyon, közvetlen mellette (nem az ágy, hanem a csecsemő mellett) pedig a család házi kedvence, egy macska szunyókált békésen. A másik esetet egy barátom mesélte, egy közös ismerős párnál jártak látogatóban, ahol kb. 1,5 hónapja született meg a kisbaba. Ott egy kiskutya volt a család negyedik tagja, aki – a vendégek szeme láttára – előszeretettel nyalogatta a kisgyermek lábikóját. Mikor a látogatók megkérdezték erről az újdonsült szülőket, ők a következőt válaszolták: „Hát, nem bántja a gyereket!”.  
 
Az ilyen szülőknek vajon gyerekkorában elfelejtették elmesélni, hogy a Dzsungel Könyve csak egy kitalált történet és nem fognak tudni Mauglit nevelni a csöppségből? Mert ekkora felelőtlenségre más magyarázatot nem tudok elképzelni. Az a kutya, amelyik előtte a saját nemiszervén, illetve fenekében munkálkodik a nyelvével nyalogathatja annak a kisbabának a lábát, akinek jóformán még nincs is immunrendszere? Tudjuk, hogy az emberi nyálban is hányféle baktérium van, akkor mennyi van egy kutyáéban? Ami a másik példát illeti, én nem ellenzem, hogy valaki macskát tartson a lakásban, főleg, ha a macska csak házon belül tartózkodik, minden oltást időben megkap és rendesen takarítanak utána… na, de közvetlenül a csecsemő mellé fektetni elég eszement dolognak tartom. A nyelv téma a macskánál ugyanúgy bejátszik, hiszen akármilyen állatzseni valaki, WC papírra szoktatni nem tudja a cicát, a másik pedig, hogy a mindenütt heverő és szállingózó macskaszőr belégzése sem kimondottan egészséges a gyermek számára. Nem tudom, az ilyen szülők hogyan békélnek meg saját magukkal, ha az irdatlan butaságuk miatt valami komoly baja lesz a gyermeknek. Egyáltalán nem vagyok állat ellenes, de úgy gondolom, meg lehet a kisbaba és a házi kedvenc együttélését úgy oldani, hogy mindenféle későbbi egészségügyi kockázatot kizárjunk. Akinek a preferencia rendszerében pedig előrébb való a háziállat jogainak korlátlansága, mint a kisbabája egészsége, inkább gondolja át még egyszer a gyermekvállalást.
 
krtek

A bejegyzés trackback címe:

https://gyerekmonopoly.blog.hu/api/trackback/id/tr283057342

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Rabyn 2011.07.12. 19:48:19

Talán arról van itt szó, hogy a macska és a kutya korábban volt a család tagja mint a gyerek. Én sem dobnám ki a kutyámat, ha gyerekem lenne. Tény, nem is engedném, hogy nyalogassa a kicsit.:)
Szerintem a háziállat ugyanolyan családtag tud lenni, mint a gyerek. Csak a helyén kell kezelni.:)

Borstörő · http://gyerekmonopoly.blog.hu/ 2011.07.12. 20:16:16

@Rabyn: Ahogy mondod! Erről szól a poszt! Nem kidobni, hanem alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, sztem.

kacce 2011.07.26. 16:14:07

A poszt írója kicsit túlspilázta a dolgot. Láttam már nem egy babát házkedvenccel együttaludni, szájába nyúlkálni, semmi bajuk nem lett tőle. Nem azt mondom, hogy ez az ideális, de nem nem kell annyira felháborodni és ítélkezni, mert valaki így csinálja.
Egyébként meg ha a közös ismerős családnak így jó és őket nem zavarja, hogy a kutya a kisbaba lábát nyalogatja, akkor posztírónak sem kell felettük pálcát törni. Mindenki másképp csinálja.