Ahány ház, annyi szokás, szól a közmondás, valószínűleg ez igaz lehet az orvosi rendelőkre is, így a következőkben én a saját szubjektív, egyáltalán nem szakavatott szempontomból írnám le, miért nem gondoltam megfelelőnek a két hónapos gyermekem számára előírt gyerekorvosi kezelést és miért éreztem furcsának, amiket a szakember kért tőlünk.

Nem tudom, a seborrhea és a koszmó két külön fogalomnak számít-e, olvastam olyat, ahol szinonimaként kezelték ezt a két szót, volt, ahol azt írták, hogy a gyermekkori seborrheát hívják koszmónak, és a felnőtteknél jellemző a seborrhea kifejezés.
 
A lényeg, hogy a gyermekünknél kialakultak ennek a problémának a tünetei, mi pedig, többek tanácsára hallgatva, babaolajjal kezelgettük a kisbabánk fejecskéjét. Egyik nap, más okból kifolyólag, a feleségem elvitte a gyermeket a védőnőhöz, ő pedig azt tanácsolta, mutassa meg az orvosnak a gyerkőcöt. A feleségem így is tett, az orvos pedig megállapította, hogy a gyermeknek seborrheája van, amit kezelni szükségeltetik és „majd meglátjuk, mennyire fertőződik”. Kaptunk a problémára kétféle pakolást, amelyeket természetesen azonnal kiváltottunk, a doktor pedig közölte, hogy ezeket naponta három órán át fenn kell hagyni a gyermek fejbőrén úgy, hogy a baba lehetőleg ne tudjon belenyúlni...
 
Nem tudom, hogy gondolta mindezt egy kéthónapos gyerekkel megvalósítani, de mindegy, mi kiváltottuk a pakolásokat, amiből az egyikkel nem volt gond, a másikról viszont kiderült, hogy egyrészt kénes, másrészt szteroidos tartalmú krém. Állítólag az orvos 30 éve ugyanezeket a pakolásokat írogatja fel, nem hiszem, hogy ennyi idő alatt nem haladt annyit az orvostudomány, hogy feltétlenül szteroidos, kénes tartalmú kenőcsöket kell kenni a kéthónapos babám fejére. Az említett pakolás használatát természetesen azonnal feladtuk, mint Paulus tábornok Sztálingrádot és csupán a másik kencét tettük gyermekünk fejbőrére, továbbá körömvirágkrémmel, illetve a mosakodó krémből kevert hidratálóval kezeltük a bőrét, amikkel néhány nap alatt jelentős javulást értünk el (az orvos több hetet jósolt a gyógyulásra), a szemöldöke és a füle teljesen rendbe jött, a feje hátulja úgyszintén, csupán a feje tetején maradt némileg beteg a felület.
 
Egy hét múlva visszamentünk kontrollra, a szakember megállapította, mennyire szépen gyógyul a gyermekünk és újfent remek tanácsot adott a feleségemnek: a még seborrheás felületeket hetente két alkalommal vakarja át, méghozzá körömkefével! Ez a remek tanács természetesen ismét a szelektív hulladékgyűjtőben kötött ki, közvetlenül a kénes, szteroidos krém mellett. Nem vagyok szakember, de én egyszerűen nem fogom fel, hogy mondhat valaki olyat, hogy a kéthónapos baba fejecskéjén az igen érzékeny bőrt, ráadásul a kutacsánál, körömkefével vakargassam! Ezután nem tudom, mi lehet a következő tanács, talán forró szurok használatát írja elő nekünk?
 
Még egyszer mondom, nem vagyok szakember, csak a józan eszemet és a saját jóérzésemet használom, mikor úgy gondolom, nem éppen a legjobb és legkorszerűbb tanácsokat kaptuk a gyerekorvostól.
 
Krtek

A bejegyzés trackback címe:

https://gyerekmonopoly.blog.hu/api/trackback/id/tr1002967291

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.