Elkerülhetetlen, hogy a porontyunk előbb-utóbb gyerektársaságba keveredjen. És persze mindig vannak olyan gyerekek, akik a tiednél erőszakosabbak, agresszívabbak. No de mit tehet a szülő a más gyerekével, ha az az övét csépeli? Mit lehet kezdeni ezzel a helyzettel?

Amíg picik, jóindulatúan ráfogjuk, hogy még nem szándékos, elnézhető a dolog; otthon némi dünnyögés apjoknak, de többnyire az ember jánya, próbálja magát túltenni a dolgon a békesség kedvéért. De van egy pont, ahol már ez nem működik. És persze más az is, amikor a te gyereked cukkolja a másikat, illetve elveszi a játékát, így mondhatni a másik jogosan üt. De mi a helyzet akkor, ha mindig ugyanaz a gyerek bántja minden nap a bölcsiben, oviban vagy a játszótéren? Eddigi tapasztalataim szerint mindig van egy olyan gyerek az oviban, vagy a közvetlen környezetben, aki kipécézte magának a te gyerekedet. És persze még bonyolultabb a helyzet, ha a kis agresszornak a szüleivel jóban vagy, és természetesen jóban is szeretnél maradni. Mert egy jó szomszédot ez miatt úgymond butaság lenne elveszíteni, ki a fene akarja kerülgetni az egész családot még 15 év múlva is, amikor már nem emlékszik rá senki, hogy miből is indult ki a balhé.
 
Az ember csak tűr és tűr, és próbál a gyerek közelében maradni, hogy időben közéjük ugorjon, és próbál még akkor is jó pofát vágni, amikor legszívesebben megtépné a drága kedves ismerősgyereket. Egy idő után eljut oda, hogy kerüli a találkozást, inkább máshova megy a gyerekkel – no persze az ovis találkozást lehetetlen. Aztán a következő esetnél rászól erélyesen a gyerekre, hátha anyuka most már reagál valamit. És ha ez sem használ, akkor előveszi a legcsúnyább nézését, és kedvesen megfenyegeti a másik gyereket, hogy letépi a fülét a következő esetnél. Kérdés, hogy ez használ-e? Mert úgy gondolom, hogy azzal a szülővel, aki magától nem veszi észre, hogy tenni kellene valamit az agresszív gyerekével, azzal beszélni sincs sok értelme...
 
Annak a szülőnek, aki alapvetően konfliktuskerülő, pláne nehezebb ez a helyzete. Kérdés persze, hogy eredményre vezetőbb-e a másik gyerek anyját elküldeni egy melegebb éghajlatra. Mert sok olyan szülő van, akinek nagyon kezelhetetlen a gyereke, megpróbálja kordában tartani, tényleg szigorú, figyel a porontyra, és azonnal megtorolja, ha bántalmaz más gyereket. De mi van azzal a szülővel, aki rá sem hederít a gyerek rosszaságára? Menjek oda, és meséljem el neki, hogy ha a másikat arcon csapja, akkor igenis megérdemel egy kézre csapást, de minimum egy hajleordítást?!
Nem tudom, mi lenne a célravezető megoldás, az biztos, hogy én legalább példát mutatok a többi szülőnek azzal, hogy ha véletlenül az én gyerekem bánt egy másikat, igenis megbüntetem, ha másért nem, hát azért, hogy a másik anyuka/apuka megnyugodjon. Lássa, hogy engem igenis érdekel, hogy mi történt a gyerekével, és nem csinálok úgy, mintha az normális lenne, hogy egy fiú csépel egy nála kisebb lányt.
 
Ki mit tenne, ha a szeme fényét rendszeresen ütlegelné egy másik?
 
THX

A bejegyzés trackback címe:

https://gyerekmonopoly.blog.hu/api/trackback/id/tr292897607

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.