Igen, nem minden fenékig tejfel… Na nem a jányzóval vannak gondok… hupsz elszóltam magam :-D hanem sok minden egyéb mással, ami bosszant vagy egyszerűen megdöbbentő.

Épp akartam írni egy posztot arról, hogy van remény az emberek nem is annyira bunkók közösségi közlekedés szempontjából, erre ma reggel megérkezett a cáfolat. Mit megérkezett, állt a cáfolat kő keményen fájós lábbal, hisztis fejjel majd’ végigálltam a metrón (minima 9 megálló). Persze, megint mindenki mosolygott a pocakomra, de felállni?? Hát hol élek én!?? Micsoda elvárás ez már tőlem, hogy a fene vinné el.

És ha már a pocaknál tartunk… na ez másik bosszankodásom. Mi is a normál méret 5 hónapos terhesen? Mert hogy kivétel nélkül mindenki hozzáfűzi hogy milyen nagy, és milyen méretes. Eleinte még ÉN próbáltam védekezni, hogy dehátdehát ez alkati kérdés, és hát nyilván az én vékony testalkatomon eléggé látványos a változás, de aztán jöttek a hol csodálkozó – időnként kárörvendő – beszólások, hogy hűűűű mekkora. Elegem van, de tényleg. Egyrészt tapintatlannak tartom, mintha kb. azt mondanák, hogy mekkora debella vagyok már (amúgy most akkora a súlyom mint egy normális embernek), másrészt meg kinek mi köze hozzá?? Miért tudja minden boldog-boldogtalan, hogy mekkora az ideális hasméret 5 hós terhesen? Ennyi látens önjelölt nőgyógyász él köztünk?? Tudom, tudom, már többen mondták hogy ne húzzam fel ezen magam, mert ha kint lesz a kölyök, akkor majd a szoptatási, etetési, nevelési, akármilyen kéretlen tanácsoktól is majd Dunát lehet rekeszteni. De egyszerűen muszáj szóvá tennem. Innen üzenem mindenkinek: ekkora is kész, vedd tudomásul.

A másik ilyen a mell-méret. Fénykoromban néha még az is eszembe jutott, hogy azért egy mell-nagyobbító műtétbe is beruháznék. Most az mondom, inkább megeszem a pacal-pörköltet (már a látványtól is felfordul a gyomrom), de én biztos tutira nem csinálok ilyet. A hagyján, hogy társadalmunk férfitagjai előbb veszik észre a két dinnyét a mellem helyén, mint a – mások szerint – méretes pocakomat, de hogy ez fáj is ám! Mármint a hátam, alig bírja el őket, nem beszélve arról, hogy kb. havonta vehetek új melltartót. Igen, tudom más ölne ezért, de higgyétek el naponta együtt élni ezzel a kettővel, azért nem egy méznyalás. Ezzel kapcsolatosan van olyan aggodalmam is, hogy mi lesz velem, ha ezek a tejtől bedurrannak?? Akkora melltartó nincs a világon, amibe ezek akkor bele fognak férni! És mi lesz velem a szoptatás után? Felcsapom a hátamra őket, hogy alatta megmossam magam?? :-D Óóó édes gravitáció csak egy kicsit mennél szabadságra…

….

Nos, ahogy fentebb „véletlenül” elszóltam magam, várhatóan nem lesz töke a menyasszonynak. Legalábbis egyelőre ez az álláspont az uh-k alapján, de ha 3 hét múlva kiderül, hogy mégis kinőtt a kukac, akkor sincs gáz, annyira mindegy hiszen már most imádattal tűröm, hogy futóedzést tart reggelente. Bár valamelyik nap apja próbálta vele megdumálni, hogyha szétveri az albérletet akkor nem lesz hol laknia, márpedig a szerződés csak decemberben jár le, úgyhogy addig ki kell bírnia. Ilyenkor amúgy nagyon szófogadónak mutatja magát, mindaddig amíg apa el nem megy, akkor megint rákezdni. Kire ütött??????? :-D

Persze rögtön elkezdtük az elméleti babaszoba berendezést. Megállapodtunk, hogy valami cukker tapétát kap a kisasszony, valami nagyon csajosat. Nem titok, hogy akut pöttyös-mániába szenvedek, így aztán adta magát, hogy akkor pötyi-tapéta. A Férjem ezt megvétózta azzal a felkiáltással, hogy kisautós! Mondom mivan?? Héló jányod lesz! Erre felcsillant a szeme: rózsaszín kisbuszos :-D Igen, reménytelen a Zuram is.

Természetesen a baráti kör rögtön rárepült a csajos-témára, így megkapta már első megörökölt rózsaszín rugijait (sok pöttyössel karöltve) és természetesen bejelentkeztek az első kérők is. Nem vicc, legalább néggyel számolunk a Zuram legnagyobb rémületére. Bízom benne, hogy nem fogok arra kelni egy borús éjszakán, hogy épp a gépfegyver-márkákat böngészi…

Egy nap Macskavati meginvitált egy kis kávézásra (fedőmegnevezése a terhesek mély sóhajtozásokkal tűzdelt limonádézásának). Aszongya 4-en csajok leszünk. Én egyből rávágtam hogy oké. Majd egy perccel később visszakérdeztem, hogy mégis ki a másik kettő?? Mire ő: hát a Te pocakodban lévő kiscsaj, meg az enyémben :-D

Fura ez még nekem, de belejövök :-D

Borstörő

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.