Mielőtt terhes lettem, egy átlagos hétköznapom a következőképpen nézett ki. Felkeltem olyan korán, hogy azt be sem merem vallani, megittam a kávémat, közben elolvastam 10-20 oldalt az éppen aktuális könyvemből, majd felpattantam a szobabiciklire és tekertem minimum háromnegyed órát. Lezuhanyoztam, elvégeztem a testemen éppen szükséges tatarozási munkákat, elmosogattam, ha kellett, vasaltam, végigcsináltam a flylady-s reggeli rituálét, plusz még valamit, hogy a hétvégét ne kelljen takarítással tölteni. Beértem reggel 9-re dolgozni, a munkahelyemen komoly és felelősségteljes feladataim voltak, amit napi 9-10 órában elláttam, majd hazamentem, vacsorát főztem és családi életet éltem a férjemmel, vagy éppen volt valami esti programunk és azon vettünk részt akár éjfél utánig.

A felébredési rituálénak most 9 körül van vége, csak éppen fél 8-kor kezdődik és kizárólag kávézásból és olvasásból áll. Szabályosan kényszerítenem kell magam, hogy lezuhanyozzak, és normális ruhába öltözzek. Ezután ideális esetben elkezdenék főzni, de a tisztálkodástól egészen elfáradok, így inkább leülök megnézni, hogy mi újság a közösségi oldalakon, ami veszélyes és demoralizáló tevékenység, mert órákra benyel az internet. Miután ezredszer is megbeszélem magammal, hogy na most aztán tényleg megyek és hasznossá teszem magam, főzök valami egyszerűt, de ezt is csak azért, mert a férjemet mindig hazacsábítom ebédelni és hogy nézne az ki, hogy kaja meg közben nincs. Megebédelünk, majd e fárasztó tevékenység után pihenünk egy kicsit, ami nálam délután 3-ig is eltarthat. Ekkor a világháló újra támad, elkezdi felém nyújtogatni kártékony csápjait, ha kinyitom a laptopot, elcsevegek akár estig is. De erős vagyok, és hatalmas kínok között ráveszem magam még valami háztartási munkára, pl. egy mosás bepakolására (de ha lejár és teregetni kell, már sírok), a fürdőszoba kitakarítására, mosogatásra. Eddigre már leszáll az este, ami ugye köztudottan a pihenés időszaka, és mivel fárasztó napom volt, nem ritka, hogy már a barátok közt közben elszundítok.
Hogy a fentiek ellenére mégse érezzem magam nagyon haszontalannak, enerváltnak és tehetetlennek, legalább nyelvórára járok heti kétszer, és ha csak tehetem, programot szervezek a nemdolgozó barátnőkkel. Ilyenkor úgy érzem, volt valami értelme a napnak és nem csak úgy eltelt. Ez az életritmus ugyanis rövid idő alatt teljesen kiábrándított magamból.
A táplálkozási szokásaim is sokat változtak. Reggelire gyümölcsöt és müzlit ettem, ebédre és vacsorára pedig valamit sok-sok zöldséggel. Most reggelire sajtos melegszendvicset eszek, ebédre nagy nehezen letolom, amit éppen főztem, de valójában sajtos melegszendvicset kívánok, vacsorára semmi, de semmi ötletem nincs, így általában hosszas gondolkodás után, a hiszti határait súrolva a sajtos melegszendvics mellett döntök. A melegszendvicsek közötti időszakban pedig annyi zacskós levest, házhozrendelős pizzát és gyorséttermes szendvicset fogyasztottam el, mint az elmúlt 3 évben összesen, és ez nem túlzás.
A súlyom ennek ellenére még nem változott, a testem viszont igen. Néha még az én szemem is megakad a dekoltázsomon, amire most tettem szert nemrég, eddig ugyanis nem volt (és még most is elhanyagolható). A hasam szerintem hatalmas, a derekam fatörzs, főleg ahhoz képest, amilyen volt. Tegnap el is mentem terhesnadrágot venni, de azokban egyelőre elveszek, így nem vettem. Köztes megoldásként beruháztam egy szoknyával kombinált terhesleggingsre 32/34-es méretben, amúgy 38-as vagyok, és esküszöm nem értem, hogy lehet rám jó, de baromi praktikus és kényelmes ruhadarab.
A szemmel látható és kézzel fogható változásokon túl intenzív lelki életet is élek (sőt, tulajdonképpen csak azt élek :D), néha iszonyatosan terhesnek érzem magam, máskor meg semennyire. Ha semmilyen tünetet nem érzek, teljesen beparázok, hogy kész, vége, felébredtem az álomból, az egész nem is volt igaz, csak képzelődtem. Mert hogy lehet azt nem érezni, hogy nem is egy, hanem két embrió (nemsokára magzat:)) van bennem. Pedig sokszor nem érzem, semmit sem érzek. Ezért nagyon várom a jövő héten esedékes 12. heti ultrahangot, hogy megerősítsék, tényleg terhes vagyok, tényleg két gyereket várok, tényleg szülők leszünk a nyáron. A második trimesztert pedig azért, hogy végre újra tevékeny tagja legyek a társadalomnak.
És most megyek és csinálok valami hasznosat.
Leolib

A bejegyzés trackback címe:

https://gyerekmonopoly.blog.hu/api/trackback/id/tr83538959

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

borsolyka 2012.01.12. 15:33:42

jó a cucc! mi? :)
de a képet egy úriember lefikázta, szerinte nem esztétikus egy állapotos nő hasa...

devi1 2012.01.12. 15:36:30

Ez nagyon jó lett, és szívemből szólt! Még a sajtos melegszendvics is ;).

modoc 2012.01.12. 15:57:35

Ki volt az az úriember?!

panna cotta 2012.01.12. 16:12:00

én meg azt nem tudom ép ésszel felfogni, hogy képes vki hajnalban felkelni, hogy tornázzon, olvasson, zuhanyozzon :-D Ott halnék meg :-)
Nem semmi mazochizmus.
Ezzel szemben a melegszenya és a neten lógás már sokkal emberibb. Hajrá leolib!

modoc 2012.01.12. 18:45:15

@panna cotta: Igen, nekem is csak átmenetileg sikerült az ilyesmi, egyszer kétszer elkapott valami roham hogy reggel kocogjak vagy ilyesmi, aztán kb. másnapra elment tőle a kedvem, hogy ezt hosszú távon csináljam. :-( Olvasni max este a kádban, vagy munkába menet a metrón, sportolni meg max heti 1x, de ha sikerül magam meggyőzni, hogy most épp valamiért mégsem jó, akkor én hagyom magam meggyőzni. :-D

Leolib 2012.01.12. 19:17:08

Sziasztok! Nem azért keltem fel reggel, hogy tornázzak meg olvassak, hanem mert nekem így volt mindig kényelmes felkelni, ilyen korán érzem magamban a legtöbb energiát és buzog bennem a tettvágy. Vagyis buzgott.

A negatív véleményt megfogalmazó úriember álláspontja is érthető és méltányolható, ezért is remélem, hogy a jövő héten már inkább belülről mutathatom meg a hasamat :D Egyébként egyáltalán nem tartom magam exhibicionistának, sőt, inkább szégyellős típus vagyok, az például szinte kizárt dolog, hogy nyáron fürdőruhában mutogassam a hasam. (nemterhesen is nehezen) De asszem csak azért, mert akkor ott van a fejem is, és így sajnos azonosítható vagyok :P

kacce 2012.01.13. 11:48:37

@panna cotta: Csodálom az olyan embereket, akik fel tudnak kelni reggel korán és ennyi mindent megcsinálnak, mint Leolib. Nekem is csak a melegszenya meg a neten lógás van, mondjuk emiatt időnként szégyellem is magam, csak nem annyira, hogy másképp csináljam a dolgokat :D Ördögi kör ;)

macskavati 2012.01.13. 13:13:24

@Leolib: A terhes has gyönyörű :)
Tök jó, hogy ennyire fitten vágtál bele egy ikerterhességbe! Ha elmúlik ez az álomkóros rész, utána vissza tudsz majd térni a mozgáshoz.

teheneszet 2012.01.13. 13:32:11

nekem most nincs ilyen hasam :)))

macskavati 2012.01.13. 16:48:47

@teheneszet: jaja, az enyém akkor ilyen, ha behúzom :D
süti beállítások módosítása